Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban
116 ték, hogy azt meglátogatni eine mulasszam, mert ő, bár egy. görög hitű. 8 román nyelvű népnek lelkésze, de oly szabadelvű, s tökéletesen magyar, minőt a tisztán magyar helységekben is csak alig találhatni Meg - látogatván Őt, olyannak találtam, milyennek előttem lefestetek Nem tudom, mennyi adóhátraléka van Kétegyházának, s ezt kitudni nem is tartottam feladatomnak, de ott létemkor adóexecirtióra volt kiküldve egy adóhivatalnok 3 frt napidíj mellett, s mivel a sok esőzés miatt gabonájukat a lakósok be nem takart - hatiák, nem nyomtathattak, s következőleg abból nem is pénzelhettek még, panaszkodtak hogy a Bach. Schmerling kormány alatt is több kímélettel voltak irántok. s nem háborgatták olyankor, midőn a legnagyobb mezei munkával voltak elfoglalva, miként most te - szik. A törvényesen követett adót fizetni természetesen kötelességük de az elemi csapások által sújtott földművesek iránt kik minden kiadásukat, így az adó és termésük árából fedezhetik, olyan körülmények között midőn annak elárusításábnn gátolva vannak,- ítéletem szerint - némi tekintettel kellene lenni' Az itteni bíró Pasil űr, - egyszersmint kereskedő boltot tart - mívelt tudományos férfid - elbeszélése szerint igen sok nehézséget kellett leküzdenie míg rá tudta bírni a lakosokat hogy egy új községházat építés - senek a régi rozzant helyett S miután keresztülvitte, hogy a községház építéséből a községre semmi új teher nem háramlik - e percztől általános népszerűségre tett szert Megemlítem még hogy igen szívesen fogadott vendége valék 18-án indultam Gyulaváriba, hová délben érkeztem meg, egy esküdt ember kíséretében, Almási Kálmán grófnak egy igen szép fával szegélyzett jószágán át A 49-Ü fegyverletétel után Gyulaváriban rejtőuköd - tem egy rövid ideig családommal Dede János jegyző úrnál, mint akkor még biztos emberemnél, mondhatom barátomnáL ‘Három testvér és önvédelem* czímű magammal vitt s még kéziratban levő munkámat adtam át neki megőrzés végett, de utóbb - 58- ban - arról értesítette feleségemet, hogy a muszkáktól való félelmében elégette azt tehát emlékezetes rám nézve e hely, E községnek olvasó -egylete még nem lévén, ifjú jegyzőjük Szilágyi úr buzdításomra szentül megígérte, hogy főkőtelességének ismerendi mielőbb egyletet alakítani Itt Gyulaváriban, mely község mint egy 8 mértföldnyire esik Orosházától - ezen választó kerület székhelyétől, - mint egy önkéntele - nül támadt bennem a gondolat hogy azon választó-kerületekben. melyekhez igen sok község tartozik, 8 a községek egymástól igen távol vannak: sokkal üdvösebb volna - nézetem szerhtha a szavazás községenként otthon történnék . A hely szűke nem engedi, hogy ennek itt jó oldalát mutogassam, de nem is szükséges,mert azt mindenki láthatja. Legérzékenyebb búcsúvétel után indultam 19-én Gyulán és Csabán át Csórván felé, Csabán megállapodván, már csak azért is, mivel vasútra kellendett szállanom; itt hallám, hogy a város országos képviselője Boczkó Dániel társam, öregsége, gyöngézk edése miatt állásáról lemondani szándékozik. Azóta meghalt béke poraira ! Ámbár Csaba - magának lévén képvise - lőle- körutam vonalába nem tartozott, mégis jónak látom mellékesen némelyeket megemlíteni, ugyanis: Itt vágja keresztül egymást hazánk - nak két leghosszabb vasútja Pozsonytól az e - gész országon végig - Pesten Aradon át Erdély szélén fekvő Brassóig, tovább Románián végig a fekete tengerig; a másik keletről szinte Erdélyen, N-váradon, Szegeden át Fiúméig, vagyis*12 adriai tengerig: oly nyüzsgés mozgalom van Csabán, miből biztosan következtethetni hogy Pest után Csaba leend a forgalomnak, közlekedésnek, szóval kereskedésnek legnevezetesebb pontja. Itt minden oda mutat, arról győz m® hogy Csaba a mezővárosok között az egész országban talán a legvagyonosabb, Ugyanis már 1848 előtt megváltotta magát teljesen s