Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban

116 ték, hogy azt meglátogatni eine mulasszam, mert ő, bár egy. görög hitű. 8 román nyel­vű népnek lelkésze, de oly szabadelvű, s tökéletesen magyar, minőt a tisztán magyar helységekben is csak alig találhatni Meg - látogatván Őt, olyannak találtam, milyennek előttem lefestetek Nem tudom, mennyi adóhátraléka van Kétegyházának, s ezt kitudni nem is tartot­tam feladatomnak, de ott létemkor adóexecir­­tióra volt kiküldve egy adóhivatalnok 3 frt napidíj mellett, s mivel a sok esőzés miatt gabonájukat a lakósok be nem takart - hatiák, nem nyomtathattak, s következőleg ab­ból nem is pénzelhettek még, panaszkodtak hogy a Bach. Schmerling kormány alatt is több kímélettel voltak irántok. s nem hábor­gatták olyankor, midőn a legnagyobb mezei munkával voltak elfoglalva, miként most te - szik. A törvényesen követett adót fizetni ter­mészetesen kötelességük de az elemi csa­pások által sújtott földművesek iránt kik minden kiadásukat, így az adó és termésük árából fedezhetik, olyan körülmények között midőn annak elárusításábnn gátolva vannak,- ítéletem szerint - némi tekintettel kellene lenni' Az itteni bíró Pasil űr, - egyszersmint kereskedő boltot tart - mívelt tudományos férfid - elbeszélése szerint igen sok nehéz­séget kellett leküzdenie míg rá tudta bírni a lakosokat hogy egy új községházat építés - senek a régi rozzant helyett S miután ke­resztülvitte, hogy a községház építéséből a községre semmi új teher nem háramlik - e percztől általános népszerűségre tett szert Megemlítem még hogy igen szívesen foga­dott vendége valék 18-án indultam Gyulaváriba, hová dél­ben érkeztem meg, egy esküdt ember kísé­retében, Almási Kálmán grófnak egy igen szép fával szegélyzett jószágán át A 49-Ü fegyverletétel után Gyulaváriban rejtőuköd - tem egy rövid ideig családommal Dede Já­nos jegyző úrnál, mint akkor még biztos em­beremnél, mondhatom barátomnáL ‘Három testvér és önvédelem* czímű ma­gammal vitt s még kéziratban levő munkámat adtam át neki megőrzés végett, de utóbb - 58- ban - arról értesítette feleségemet, hogy a muszkáktól való félelmében elégette azt tehát emlékezetes rám nézve e hely, E községnek olvasó -egylete még nem lé­vén, ifjú jegyzőjük Szilágyi úr buzdításomra szen­tül megígérte, hogy főkőtelességének ismeren­di mielőbb egyletet alakítani Itt Gyulaváriban, mely község mint egy 8 mértföldnyire esik Orosházától - ezen válasz­tó kerület székhelyétől, - mint egy önkéntele - nül támadt bennem a gondolat hogy azon vá­lasztó-kerületekben. melyekhez igen sok község tartozik, 8 a községek egymástól igen távol van­nak: sokkal üdvösebb volna - nézetem szerht­­ha a szavazás községenként otthon történnék . A hely szűke nem engedi, hogy ennek itt jó oldalát mutogassam, de nem is szükséges,mert azt mindenki láthatja. Legérzékenyebb búcsúvétel után indultam 19-én Gyulán és Csabán át Csórván felé, Csa­bán megállapodván, már csak azért is, mivel vasútra kellendett szállanom; itt hallám, hogy a város országos képviselője Boczkó Dániel tár­sam, öregsége, gyöngézk edése miatt állásáról lemondani szándékozik. Azóta meghalt béke po­raira ! Ámbár Csaba - magának lévén képvise - lőle- körutam vonalába nem tartozott, mégis jó­nak látom mellékesen némelyeket megemlíteni, ugyanis: Itt vágja keresztül egymást hazánk - nak két leghosszabb vasútja Pozsonytól az e - gész országon végig - Pesten Aradon át Er­dély szélén fekvő Brassóig, tovább Románián végig a fekete tengerig; a másik keletről szin­te Erdélyen, N-váradon, Szegeden át Fiúméig, vagyis*12 adriai tengerig: oly nyüzsgés mozga­lom van Csabán, miből biztosan következtethet­ni hogy Pest után Csaba leend a forgalomnak, közlekedésnek, szóval kereskedésnek legneveze­tesebb pontja. Itt minden oda mutat, arról győz m® hogy Csaba a mezővárosok között az e­­gész országban talán a legvagyonosabb, Ugya­nis már 1848 előtt megváltotta magát teljesen s

Next

/
Thumbnails
Contents