Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban
117 48 után neki a váltságdíj Visszafizettetett á e rendkívül szorgalmáé és józan nép mindennemű hasznos intézeteket állított csak egyet akarok jólétének bizonyítványául felemlíteni. azt ti hogy hosszú, szabályos főút - cáin téglából készftetetett járdákat nagy vendéglője Fiuméhez van czímezve. A legközelebbi Vasúti állomás Csorváa község, mely választó kerületemhez tartozlk.8 csak most kezdi még ma^ái pusztából, községgé kinőni, A vasúti állomástól a község messze esik. hol s emmi nemű jármű nem közlekedik, ottlétemkor még valami hordárféle embert sem találtam, az eső pedig folyvást esett minek folytán az út már sárossá, síkosáé vált, ily körülmények között kellett nehéz útitáskámat magamnak czlpelnem a faluba, mely oly keservesen esett, hogy ha ifjú koromban történt Volna is velem, halá - lom órájáig nem felejteném el. Csak midón már a szét szórva 'fekvő házakhoz közel értem, találkozott egy em - bér a ki táskámat átvette, így gyalogolva, átázva, száltam be Csorvás községházába, tehát nem volt okom azon csodálkozni, sőt természetesnek találtam, hogy Berza Gergely bíró uram olyképen fogadott mintha csak mondta volna: vigyen el az ördög mit keresel itt Kijelentéin ugyan hogy ki és mi vagyok, de sehogy sem tudta a fejébe venni, hogy egy országos képviselő ily egyszerűen is rriegjelenhetik választói között Végre a helybeli póstamester Vangyel Szilárd úr jött oda és velem kezdett és folytatott beszédből - Berze Gergely uram is kezdé hinni vala - hára, hogy ez a vén szakálos ember még sem valami garabonsziás diák, a mint ö azt magának elképzelő. Az ott levő jegyző és esküdt urak egy árva szót sem ejtettek hozzám. Besíéd közben felemlítetett hogy a tanfelügyelő Vadász Manó. még sohasem látogatta meg e község iskoláját, holott rövid idő előtt is a közel fekvő Apponyi pusztán mulatott. Ha minden tanfelügyelő ily hanyagul teljesiti kötelességét, akkor ezen intéz - tnény nerrt hasznára, de kárára van az országnak, mert az adót tetemtesen növellÉn úgy vagyok meggyőződve, hogy hasznosabb volna az államra nézve, ha a tarfelügyelők nagy fizetései a szegényebb $orsú iskolatanítók felsegélésére fordítatnélt s egyszersinint felszabadfttatnának ezek a lelkészektől! függés alóL Minthogy itt meghálni teljességgel nem szándékozhattaci.utamat tovább folytatván fél tízkor este érkeztem meg Bánfaivára, mivel a folytonosos esbő következtében az út igen megromlott, melyen 4 óra folytán szünet nélkül mosott az ésső. E választó kerület valamennyi községei között legszegényebb' Bánfalva főleg most , miután azon kincstári haszonbérleitől is elesett, melylyel előbb sorsán némiképen enyhített, mert e községnek egy talpalatnyi külső telke sincsen, hanem csak azon belső - ség melyen háza áll. Most kínálkozott nekik kedvező alkalom földbirtokot Szerezhetni, de szegénységük folytán nem sikerült, ugyanis Rudnyánszky báró megkínálta őket egy épen Bánfalva a- Iatt fekvő pusztarésszel, hogy vennék meg azt, de vele alkuba bocsátkozni nem is bátorkodtak azon igen egyszerű, de sajnos okból, mert pénzök nincs, de sőt még egy sokkal fontosabb oknál fogva, LL az 1863 - ki ínségenyhftésére a kormánytól kölcsön kaptak 10,000 a megyétől 3000 ftot s még ezt sem fizették vissza. A község épen most tanácskozik Rajki József a községnek derék bírója ajánlása folytán a felett hogy küldötséget menessen a kormányhoz oly kérelemmel, hogy nekik az álla m ez adósságot engedné el, annál is inkább, mert annak nagyobb részét az akkori jegykő zsebelte tel ki a miatl jelenleg is a megyei börtönben űl Gyulán. E község népe a kincstári pusztákon földet haszonbérben nem kapván, mint előbbi időben, a vásárhelyi határban válalnak egy nehány holdnyí földet mit felében