Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban
114 Oldalról fákkal sűrűén beültetett utczák oly tiszták, mint ha ünnepre volnának kiseper - ve. méginkább meg voltam lepetvf belsőleg, midőn a község elöljárósága által arról érr? tesültem, hogy mily jó. erkölcsös és munlás nép lakja e helyet; hogy tolvajsáp» részege ség nagyon ritkán fordulnak elő. Egyebek közt a tó{ és magyar nyelvekről szólván. 1- gen kellemetlenül hatott rám a deTék elöljáróság azon panasza, hogy Orosházán történt választásom alkalmával, őket az ottani pol - gárok igen lenézően fogadták csak azéitmert tót ajkúak s a magyar nyelvet kellően még nem beszélik de egyrészről remélve, hogy orosházi polgártársaim jövőre tartózkodni fognak az ilyen értelmes emberhez nem illő - fitymálástók mert hissiúlbármi ajkúak legyünk is. a hazának egyenlő jogú fiai vagyunk - más részről értesülvén általok arrólhogy egy felsőbb osztályú iskolát szándékoznak állítani hogy abban az országos magyar nyelvet tökéletesen megtanulhassák r* megvfgasztalódtam. Mily szép, mily józan, mily üdvös, főkép magokra nézve mennyire hasznos a deré|; tót—komlósiaknak e határozata, s mfly követésre méltó ez a többi más ajkú községekre nézve is, nem szükséges mutogatni *Minyájan jobblétre törekszünk hogy lehet azt legkönnyebben elérni?* - Jcérdém az elöljáróságtól - s ez feleié: *ha egymást mhdnyájan megértjük és kölcsönösen szeretjük .* Bármely bölcs, tudós tanár sem felelhetett volna jobban. Mondám továbbá: «arra nézve,hogy a hazában egymást mindnyájan megérthessük vagy az kívántatik hogy a külön tói német, román, szerb, ruthén nyelveket - és pedig valamennyit - mindnyájan megtanuljuk vagy pedig minyájan e nyelvek csak egy, valamelyikét ta-r nuljuk meg. Természetesbek fogja találni minden józan ésszel bíró ember, hogy valamenynyien könnyebben megtanulunk egy nyelvet, mint több nyelvet Most már csak az a kérdés» hogy melyik az az egy nyelv melyet legczél - szerűbb minyájunknak megtanulni?* És a derék tótajkú elöljáróság (kik mellesleg mondva értik a magyar nyelvei csakhogy nem beszélik kellőképen) egyhangúlag nyilvánította, hogy «hiszen minyájan Magyarországon lakunk magyar honpolgárok vagyunk tehát legjózanabb a magyar nyelvet megtanulnunk* Nem akarom állítani, hogy ők józan és bölcs belátásukat épen a fenebbi szavakkal tanúsították volna, de annak értelme tökéletesen ide megy ki A szülők a magyar szomszéd magyar községekben nem találhatnak óhajtásuk szerint oly alkalmas helyekei hová gyermekeid két a magyar nyelv megtanulhatása végett adhatnák, némely tájékon magyar helységek közel épen nincsennek is, a szegényebb sorsú szülők pedig épen szegénységüknél fogva sem távol magyar helyekre nem küldhetik . sem melléjük magán tanítót fogadni nem bírnak. } tehát oly helyeken, hol sokan találtatnak kisgyermekeiket magyarul tanftatni Óhajtják . legjobban cselekszenek ha községileg intézkedvén. az iskolatanitónak feladatául tűzik . hogy a gyermekekkel magyarul beszéljen,kitől aztán az egész iskolai gyermeksereg megtanul magyarul; r épen úgy mint valamely más ajkú gazdag család atyának gyermekei egy magyar szolgáló, dajka, vagy nevelőnőtől megtanulnak magyarul, minden gyermek édes anyai nyelvét csak azért tanulja meg, mert az anya azon nyelven beszél hozzá A bírák által rendelt igen jó ebédre az előbbkelőbbeknek majd mindnyája hivatalos volt, annak végeztével rövid beszédet mondottam az összegyűlt néphez. Estefelé a községen kívül szétnézni óhajtván, az egyik Jegyző a község faiskolájába - fiatal gyümölcsös - vezetett ki Itt több ezer gyümölcs- és nemgyümölcs fát termelnek, 8 az egész kert vasárnap és ünnepnap a népnek mulatóhelyéül szolgál. É* az ország különböző vidékén utazva, sok kertet láttam, de egyet se olyat mely áldásthozóbb s egy - szersmint annyira gyönyörködtető lenne mint ez; - megjegyzendő, hogy ezt nem valami kis király vagy gazdag aristokrala alkotta. hanem a nép szorgalma, értelme által szerzett filléreiből varázsolta elő, és fájt e
