Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Szabó Mihály orosházi közvitéz korabeli verses históriája az 1866-os königrátzi csatáról
95 SZABÓ MIHÁLY OROSHÁZI KÖZVITÉZ KORABELI VERSES HISTÓRIÁJA AZ 1866 OS KÖNIGGRATZI CSATÁRÓL. Közli: Szabó Ferenc. A toldott-foldott. fejlődésében megrekedi Ausztria és a modernebb vonásokat is mutató. militarista porosz állam összecsapása zajlott le 1866nyarán. A döntő ütközetet az Északkelet-Csehországban fekvő Königgr'átz nevű városkánál vívták meg, 1866 július 3 án. Itt a Moitke porosz tábornok parancsnok sága alatt álló seregek technikai és stratégiai fölényé, korszerűsége tökéletes győzelmet a ratott az elavult módon vezetett osztrák csapatok felett A csata reggel kezdődött- délijén 3 órára a poroszok már elhallgattatták az osztrák tüzérséget, és elfoglalták a fontosabb magaslatokat. Az osztrákok visszavonulásra kényszerültek nyomukban a porosz arcvonal megindult Becs felé, A francia intervenció veszélye mialt azonban a poroszok aug 23 án kénytelenek voltak megkötni a prágai békét Ausztriával Poroszország e győzelme nagy lépés volt a Bismarck féle egységes Németország kialakulása felé. Ebben a nagyjelentőségű ütközetben az osztrák hadseregbe besorozott magyarok is rósztvetlek, így kerüli Csehországba Oroshá zárót Szabó Mihály 0830-1887) gyalogos közvitéz is A híres csatában szerzet! élményeit leszerelése után íolííorgató parasztom bér lóvén - döcögős versezetekben örökítette meg. A csata históriáját tartalmazó kézírásos füzetet családjában “csatakonyv" néven emlegették és az első nemzedékbeli leszármazottak a históriát könyv nélkül is megta - nulták. Az eredeti példány sajnos, annyira elrongyolódott és olvashatatlanná', vált. hogy 1919 ben le kellett másolni Az eredeti kéziratnak teljesen nyoma veszett Szabó Mihály írásában főként a közkatona józan látásmódja érdemel figyelmet , A nép fia nem érzi magáénak az elnyomó idegen hatalom harcát, bár itt-ott szót ejt a hagyományos magyar vitézségről. A hadmozdulatokban csak a céltalan vérontást látja. Uralkodó vonás a históriában a fizikai szenvedések, elsősorban a napokon át kíméletlenül gyötrő éhség és fáradtság ábrázolására való törekvés. Jól látszik, hogy a szerző olvasgató ember volt. szóhasználatában. mondatszövésében van néhány vonás a népszerű ponyvairatok hatásából és az egyházi énekek, prédikár jók jellemző fordulataiból is. A históriát nagyjában eredeti helyesírással közöljük, a nyilvánvaló elírásokat (melyek az 1919-es másoló hibájából e redhetnek). kijavítottuk. A zárójelbe tett szavak, ragok a másolatban nem szere - petnek, de a könnyebb értelmezés és jobb hangzás megkívánja őket. így beiktatásra kerültek.
