Dánielisz Endre: A szarutól a fésűig. Egy kisipar virágzása és elhalása (Békéscsaba, 2006)

Duchon és D. E. I. kontyfésűinek hasonlósága a 80-90%-ot is eléri, ami a két család sógorsági kapcsolatával, a földrajzi közelséggel és az azonos vevőkörrel magyarázható.

59 D. E. I. reánk testált lombfűrészes mintái a következőképpen csoportosíthatók: Mértani jellegű motívumok: - egyenes vonalak és lándzsahegy - körök láncszerű kapcsolódása - hajlított vonalak, barokk felsőrész - hajlított vonalak, fent gömbökkel 14 változat; 13 változat; 7 változat; 9 változat; összesen 43 változat (34-36. kép). Növényi motívumok: - levélfüzér, levélcsokor - barokkos minta levelekkel - 3-5 szirmú virágok - leveles ágak, füzérek - áttört tábla apró levelekkel - trapéz alakú táblában levél, virá^ - kerek táblában virágok összesen 11 változat; 5 változat; 9 változat; 8 változat; 12 változat; 12 változat; 4 változat; 61 változat (37-41. kép). Déri Múzeum (Debrecen), ltsz.: V 95.1929.2-8, V. 182.1929.5-9, V 29.1930. Duchon Károlyról már korábban megjegyeztük, hogy élete derekán Békésről Nagyszalontára költözött át. Halála után özvegyétől nagyapám vásárolta meg a szerszámokat, míg készítményeinek néhány darabja és kontyfésűinek mintái a Déri Múzeum tulajdonába jutottak. Bartha Károly leírásából erre következtethetünk.