Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
94 ség jelentősebb mértékű térhódításával együtt járó egyházszervezés illetve a templomépítések időszakához főként a biztosan korai templomok feltárása nyújthatna leginkább adatokat. A keltezésben a templom körüli temetők sírleletei segíthetnének leginkább, de ehhez is kiterjedtebb kutatásokra lenne szükség. Az eddig előkerült leletek — pl. az Árpád-korból egy-egy S végű karika, gyűrű, gyöngyszem, ritkán egy-egy pénzérme, vagy a késő középkorból néhány füles gomb, egyszerű ruhakapocs, párta- vagy övdísz — ugyanis eredendő szerénységük és kis számuk miatt csak ritkán hordoznak olyan adatokat, amelyek pontosabb keltezést tesznek lehetővé. Az embercsontok mennyisége is - kellő számú, s a középkor iránt érdeklődő antropológus szakemberek hiánya miatt — többnyire feldolgozatlanul gyűlik a raktárak mélyén. Kiterjedtebb kutatások nélkül bizonyos, hogy pusztán a szórványosan és esetlegesen előkerülő templomok alaprajza, alapozásmódja, tégláinak anyaga, külleme, kidolgozása, illetve a szegényes leletanyag alapján a pontos keltezhetőségre még sokáig várni kell. Összegzésként elmondható, hogy a Békés megyei példák alapján tett megállapítások egyérÖsszegzés telműen bizonyítják: a térség kora Árpád-kori fejlettsége azonos szinten volt az ország más tájegységeinek fejlettségi szintjével. A nemzetségi monostorok építőmesterei külhonból érkeztek, vagy külföldi műveltséget elsajátított szakemberek voltak, a kisebb településeken már a legkorábbi időben emelt templomokat pedig leginkább kezdedegesebb felkészültségű, falusi mesterek építették. Az utóbbiak építésmódjánál ez magyarázza a sok helyen tetten érhető népies sajátosságokat. Több példa is van ugyanakkor arra, hogy a legkisebb településeken igen korán fölépítették a templomot, s azok pusztulását csak az idők folyamán a településhálózat terén bekövetkező változások eredményezték. A lakosság azonban tovább élt a megváltozott, s folyamatosan változó körülmények között is, az egész középkor folyamán. A néprajzi vonatkozású ismeretek középkori előzményeinek, a korabeli mindennapok elemeinek, egyes szokásainak egyre részletesebb megismerését pedig továbbra is leginkább a települések minden szempontból legfontosabb, szakrális épületeinek, valamint az ezek mellett kijelölt temetők feltárásaitól várhatjuk.
