Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Kataszter 333 Ajtós. 1404, 1418, 1456: Aythos, 1510, 1532, 1556:Eytas. 334 1874 nyarán Haan Lajos és Sztraka Ernő Gyulától ENy-ra terepjárással azonosította az elpusztult falu és temploma helyét. Karácsonyi János a falu területét a gyulai ferences rendház helyére tette. 1934-ben Implom József végzett próbaásatást a Gyula melletti Ajtósfalván, de középkori leletekről nem tett említést. 1991-ben részletes terepbejárások során pontosan meghatároztuk az egykori falu területét, de a templom helyét nem sikerült megtalálni. 335 Alabián. 1412, 1446: Alabyan, 1525: Alabián, 1559, 1561: Alabian/Alabyan, 1567: Alab• ; 336 jan. Bár az írott adatok nem szólnak a település templomáról, az 1991. és 1994. évi régészeti 333 A felsorolásban csak azok a középkori települések és lelőhelyek szerepebek, amelyeken valamilyen formában egyház (monostor, rendház, plébániatemplom, kápolna) kimutatható, vagy arra utalás történt. A címszavak sorrendjét az ereded vagy a leggyakrabban előforduló elnevezések betűrendje határozta meg. Az idézett első évszám az adott település első emk'tése időpontjának felel meg, az azt követő - a teljesség igénye nélkül felsorolt - évszámok csak tájékoztatásul szolgálnak ahhoz, hogy a település meddig létezett. Az évszámok bizonytalanságára zárójelek utalnak. Nem került a kataszterbe a Kardoskúl, Templomdomb néven említett lelőhely, bár Olasz Ernő itt lévő templom feltárásáról számolt be, s a templom alaprajzát is közölte (Olasz 1954. 200-201; Olasz 1956a. 66-67; az alaprajz közölve: Olasz 1956a. 66,1. kép). Méri István hitelesítő ásatása ugyanis bebizonyította, hogy a kérdéses helyen nem templom, hanem egy téglaalapozású ház maradványa volt (Méri 1964. 19-20). »4 Bvmt II. 9-11; ВО I. 46; ВО П. 73; Cs I. 648. 335 Bvmt П. 9; Haan 1878. 6, 22, 1. térkép; Implom 1940. 50, 5. j; Szatmári 1991. 60. «б ВО П. 53; Bvmt П. 11-13; Cs I. 601; GyO 292, 321, 349; Káldy-Nagy 1982. 260. terepbejárások során Gyulától Ny-ra, a régi Fehér-Körös medrének déli oldalán, a Gyula 63. sz. lelőhelyen nemcsak a falu fekvését sikerült azonosítani, hanem a templomának helyét is (57. kép). Az utóbbira egy kisebb kiemelkedésen előforduló pelyvás soványítású, habarcsos téglatöredékek és embercsontok utaltak. 337 Alsódoboz. Lásd Doboz(Alsó-)! Apáca. 1458: Apacza, 1488: Apachya, (1498): Apaczya, 1520: Apaczya, 1556: Apacha, 1558,1563: Appácza, 1564: Apacza. 338 A mai Csanádapácától É-ra, a Templom-telek, Klastrom-domb, Temető-dűlő, Templom-halom, Templom-domb elnevezés utal egykori templomának helyére. 1939-ben a szegedi egyetem Régiségtudományi Intézete, Bálint Alajos vezetésével végzett itt ásatásokat. Az ő megállapításai szerint az ásatáson valószínűleg egy templom alapjai is előkerültek. Az alap falakból azonban csupán egy köbméternyi maradt meg, a többit korábban már elhordták. Az alapozás terméskőből készült, a kövek közeit tégladarabokkal töltötték ki. A templom körüli temetőből 20 sírt bontottak ki, bennük a XV—XVI. századra keltezhető gyöngyös pártát és ruhaszegélydíszeket találtak. A lelőhelyen Árpád-kori 337 MRT IV/4. Gyula 63. lelőhely. 338 BO I. 78; Bvmt II. 13-15; Csvmt II. 13; Cs I. 648; Karácsonyi 1887b. 96; Hnt 108, 15. j.
