Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai 59 If" '• ' ' .... Lelőhely A% előkerült sírok s^áma A sírok (leletek) kora Medgyesegyháza, Dankó-tanya 27 Árpád-kor Homokegyház ? Árpád-kor Orosháza, Mécses-domb 13 Árpád-kor Orosháza, Monor ? Árpád-kor Pázmány ? XI-XVI. század : Sámson 20 XI-XVI. század 1 ÖSSZESEN (legkevesebb): 4243 A több mint négyezer sír önmagában jelentős mennyiség, de az értékelés lehetőségét nagymértékben lecsökkenti, hogy ezek jó része régi ásatásokhoz kapcsolható, olyan időszakra, amikor a csontvázakat sem szedték fel. Sajnos a pontosabb és körültekintő módszerek utóbbi évtizedekben való alkalmazása, a csontvázak rajzolása, fotózása, aprólékos felszedése, becsomagolása is mindössze a lehetőségét adja meg annak, hogy egy-egy temető népességéről, temetkezési csoportosulásáról antropológiai vizsgálatok útján ugyancsak adatokat kapjunk. Vidékünk középkori embercsont-leleteire támaszkodó egyedvizsgálatokra azonban eddig alig-alig került sor. A legjelentősebb összefoglalás mindössze a megyeszékhely szűkebb kör'i ' ' • 174 nyéket erintette. Az antropológiai megállapítások mellett tehát így főként a régészeti megfigyelések nyújthatnak segítséget a középkori temetők jellemzőinek fölvázolásában. A több mint négyezer sírból az újabb — a második világháborút követően alkalmazott — módszerekkel feltárt sír között azonban igen sok még ma is a hozzáférhetetlen, a közöletlen anyag. A rendelkezésre álló, értékelhető adatok pedig megoszlanak egyrészt az Árpád-kori és a késő középkori keltezés, másrészt viszont az egyes lelőhelyeken előkerült alacsony sírszámok között. Egyetlen kivétel a décsei templom körüli temető 178 feltárt sírja, amely — a többi elszórt adatot is figyelemm Farkas-Marcsik-Szaki 1991. 313-384. be véve — lehetőséget kínál a környék középkori temetői általános képének megrajzolásához. Ennek első lépése mindjárt annak vizsgálata, hogy a Kárpát-medencében a honfoglalást követően letelepülő magyarság ősi sámánhite és a későbbi keresztény egyház által képviselt új világnézet váltása tükröződik-e a korabeli temetőkben, s ha igen, miként. Egyáltalán: nyomon követhető-e a változás a régészeti lelőhelyek, leletek, temetkezési szokások területén. /. Pogányság és kereszténység A környékre betelepülő, X. századi hagyományokkal rendelkező pogány népesség keresztény közösséggé fejlődésének vizsgálata, megítélése alapvető fontosságú kérdés a korai egyházépítés és keresztény temetkezési szokások elterjedése vonatkozásában. A történeti folyamat helyi specifikumaként jelentkezik területünkön Vata mozgalmának értékelése. Fontos kérdés ugyanis, hogy Vata szerepének lehetett-e befolyása a kereszténység — akár a bizánci, akár a római kereszténység — terjedésére, esetleg annak alföldi késleltetésére, de el kell ismernünk: a kérdés megválaszolásához eddig sem a rendelkezésre álló írásos források, sem pedig a témához kapcsolódó régészeti kutatások nem nyújtanak elegendő adatot. A XI. századi oklevelek száma elenyésző, s a békési földvárnak ma már nem lehet a nyomára lelni. Az utóbbi negyedszázadban tucatnál több Árpád-kori eredetű falusi templom feltárására ke-