Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai nem egészen egyértelmű a körtemplomhoz illesztett másik kör alakú épületrész építészeti elgondolása is. A minden szempontot tisztázó magyarázat azonban a rendelkezésre álló adatok alapján egyelőre lehetetlen. Párhuzam nélküli a Gádoros mellett előkerült kisméretű, döngölt agyagalapozású, még az Árpád-korban elpusztult falusi templom alaprajzi megoldása is. A nyugati fallal együtt alapozott, hozzá merőlegesen kapcsolódó két kiugró alapozás funkciójának meghatározása bizonytalan. Az ásató szerint a település elnevezésében kell a megfejtést keresni, vagyis eszerint a két alapozás a templom nyugati bejáratát északról és délről védő fallal, „gádorral" azonosítható. Nehézséget jelent viszont a településnek a középkori oklevelekben előforduló falunévvel való azonosítása, magának a falu történetének tisztázása, illetve ez alapján az Árpád-kori elnevezés továbbélésének lehetősége. Egyedisége miatt az alaprajz ezen részének magyarázata sem egészen bizonyos, hiszen a „gádor" funkcióját egyetlen más korabeli templomnál sem tette semmi szükségessé. Sajnos bizonytalan maradt a kardoskúti templom második építési periódusához kötött, a gádorosihoz hasonlóan ugyancsak a nyugati falhoz kapcsolódó, négyszögletes alapozás funkciójának meghatározása is. Mivel a nyugati falhoz kapcsolódik, s a hajó falaival együtt alapozták mindkettőt, felmerülhetne akár a toronyalapozás lehetősége is, de ennek ellent mond egyrészt az, hogy egyik sem a templom tengelyében, hanem inkább a déli fal felé tolva helyezkedik el, másrészt az, hogy a gádorosi alapozást nem zárja le a nyugati oldalon zárófal, harmadrészt pedig az, hogy a kardoskúti nyugati négyszögletes alapozás által határolt terület csaknem akkora, mint magának a templomhajónak a belterülete. 9, Л templomok keltetése Az egyik legnagyobb gondot az alföldi középkori templomok kutatása terén a keltezés jelenti. Oly nagyfokú ugyanis e vidéken a pusztulás, 53 hogy az utóbbi évek növekvő mennyiségű ásatása ellenére sem rendelkezünk még mindig elegendő információval ahhoz, hogy egy-egy épület esetében pontos időmeghatározással lehessen próbálkozni. A keltezéshez ezért elengedhetetlen a komplex módszer alkalmazása: együtt kell vizsgálat alá venni a régészeti terepbejárások, vagyis a topográfiai munkák alatt és az ásatáson tett megfigyeléseket, az ezeken előkerült leleteket, valamint a templom épületére és a templom körüli temetőre vonatkozó megismert részleteket, a településre vonatkozó fennmaradt történeti adatokat. A történeti adatoknál döntő fontossága van a térség általános eseménytörténetének és a megye birtoklástörténetének. A régióban ugyanis lényegében csak a XI. század utolsó harmadától — Vata 1046. évi és Vata fia János 1061. évi megmozdulását követően — terjedhetett el teljes mértékben, akadály nélkül a kereszténység. Erre az utalhat, hogy 1072-ben Géza herceg egy bizonyos Vatát a bihari püspökkel együtt küldött követségbe a királyhoz, másrészt az 1113-ban említett Vata is a király hű embere volt. Harmadrészt éppen ebben az időben, I. László uralkodása alatt kaptak nagyobb szerepet az esperességek, s ezeken keresztül alakulhattak ki a falvakban az egyes plébániák. így jöhettek létre tehát a falusi templomok felépítésének közvetlen feltételei. A területi és korbeli közelség valóban nagyon valószínűvé teszi, hogy az 1072-ben említett Vata rokonságban állt a korábban emlegetett békési Vatákkal, 157 s ennek alapján az is feltételezhető, hogy 1061-1072 között a Vata nemzetség végleg a király pártjára állt, áttért a keresztény hit támogatására, s annak a régióban fő terjesztője lett. Csak így tarthatta meg a nemzetség e területen birtokait és hatalmát. Jó bizonyíték erre a Vata személynevet kedvelő békési Csolt-nemzetség két korai építésű Békés megyei monostora, a vésztő-mágori és a gerlai is. 158 Biztosan nem lehet véletlen, hogy az egyik monos157 Györffy 1987. 494. ™ Juhász 1992. 98-99; Jankovich 1991. 180-190.
