Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
54 tort a szeghalmi, a másikat pedig a békési esperesség egykori területén találjuk. ' A Vaták behódolását igazolja az 1113-ból származó adat is, amely egy Vata nevű országos főurat Kálmán király hű emberének nevez, s ő egyike annak a három főúrnak, akik részt vettek a király lázadó öccsének, Álmos hercegnek a megvakításában. A XI. századi Vata nemzetségnek a kereszténység terjedését akadályozó tevékenysége tehát a jelek szerint a XI. század utolsó harmadától ellenkező fordulatot vett, a nemzetség a keresztény hit egyik jelentős terjesztőjévé válhatott, s valószínűleg a falusi egyházak is ettől az időtől kezdve épülhettek - esetenként minden bizonnyal éppen a nemzetség tagjainak kezdeményezésére — egyre nagyobb számban. Ez az idő egybeesett Szent László király azon intézkedéseivel is, amelyeknek nyomán az egyes püspökségeken belül egyre nagyobb szerepet kaptak az esperességek, s a falvakban is akadály nélkül alakulhattak a plébániák, s tömegesen épülhettek a falvakban a templomok. A régészeti terepbejárások egyértelműen tudják bizonyítani a település Árpád-kori eredetét, s megközelítően fennállásának felső időhatárát is, pl. török kori pusztulását. A gyűjtött leletek Árpádkoron belüli pontosabb meghatározása azonban a kutatás mai szintjén még lehetetlen. Kizárólag a felszíni leletek alapján tehát nem tudjuk az Árpád-koron (a X—XIII. századon) belül egyik évszázadhoz sem kötni a települések keletkezését. A környékben folytatott templomásatások viszont leszűkíthetik az Árpád-kor négyszáz évét egy-egy templom építésének maghatározásakor. A kereszténység jelentősebb terjedésére ugyanis - mint fentebb láttuk - e vidéken csak István király trónra lépése, egyes vélemények szerint pedig csak a Vata-féle 1046. évi lázadás leverése után kerülhetett sor. Falusi templomok tehát csak a XI. századtól épülhettek ebben a régióban. Másrészt a közelben feltárt Árpád-kori falusi templomok között egy sincs, amelynek épí159 Györffy 1987. 496. 160 Györffy 1984. 959. 161 Györffy 1984. 915, 920-921. A templom tését az ásatok a XII. századnál későbbi időre határozták volna meg. A csabacsüdi első templom felépítését pl. Juhász Irén a XI-XII. század fordulójára, '" a kardoskúti első periódusét Méri István a XI. század vége tájára, 163 a felsődobozi templomot Kovalovszki Júlia feltételesen a XI. századra, az Endrőd mellett feltárt templomot pedig Jankovich Dénes szintén a XI. századra keltezte. 165 Minden bizonnyal ugyanerre az időre, a XI—XII. századra tehető pl. a középkori Györké, 166 valamint Bercsényegyháza, Décse, Hidas, Kétsopron, Megyer, Murony, Szentbenedek, Peterd falu, s több névtelen település hasonló építésű temploma is. 167 A kamuti templom épületének a XII. században már szintén állnia kellett, 168 a décseiről kiderült, hogy akár Szent István uralkodása idején felépülhetett, 169 a sarkadkeresztúri templomot is talán a XI. század második felében vagy a XII. század elején építették, 170 a kardoskúti templom második periódusának építését pedig a XII. század végénél illetve a XIII. század elejénél korábbra nem tehetjük. A nagyszénási templom bővítménye szintén a XII. századra keltezhető, s figyelembe véve, hogy az átépítés előtt az eredeti templom is jó ideig fennállhatott, annak építését nagy valószínűséggel a XI. századra helyezhetjük. 1 2 Az Árpád-kori falusi templomok pontos keltezésének nehézségei általánosan ismertek, de az ásatási eredmények feldolgozása során összegyűjtött adatokból az is kiderült, hogy a régió hasonló korú egyházi épületeinek korát az ásatok egységesen a XI—XII. századra helyezték, ennél későbbre pedig egyetlen esetben sem. 173 "> 2 MRT 8. 101. i« Mén 1964. 7. 164 Kovalovszki 1989. 140-142, 144. '65 MRT 8. 126-128. 166 lmplom József ásatása, 1936. (Szatmári 1996a. 52-60.) 167 Szatmári Imre ásatásai, 1985-1995. (L. a kataszterben!) '« Szatmári 1994-1995. 49. 169 Szatmári 1999b. 170 Szatmári 1997. 359. 171 Méri 1964. 8. 172 Szatmári 1996c. 41. 173 Szatmári 1996c. 41.
