Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

52 jójának délkeleti sarkában, általa ugyancsak szó­székhez tartozónak meghatározott alapozást ta­lált. Ez alatt sír is előkerült, melyet Mátyás ki­rály pénze keltezett. A szószék kora tehát a XV. század második felére vagy a XVI. század­ra tehető. Ez egybevág a hidasi templom hajó­jában feltételezett szószék korával, hiszen a templomhajóban csak a késő középkor folyamán temetkeztek, a sírok viszont szabadon hagyták a szószék helyének feltételezett területet. Különlegesnek számítanak az egyes épüle­tek átalakításával kapcsolatos egyedi építészeti megoldások, ismertetőjegyek. Sekrestye mind­össze a kaszaperi templom épülete mellett ke­rült elő, a hajó déli oldalon való kibővítésére pedig csak Szénásegyháza szolgáltat példát. Szo­katlan és egyedi az a megoldás is, amelyet Föve­nyesen alkalmaztak: a korábbi templomot telje­sen felszámolták, elbontották, s helyén egészen új épületet emeltek. (A régi épület egyetlen ki­csiny részét sem használták fel az új épület szer­kezetében.) Ez nem hasonlítható össze a kar­doskúti építési periódusokkal, hiszen ott az új épület sem lett sokkal nagyobb a korábbinál, szükségességét így valószínűleg az első templom megsérülése indokolta. A fövenyesi átépítés oka ezzel szemben minden bizonnyal az volt, hogy a falu kinőtte már a korai kicsiny rotundát, esetleg annak formai megoldása is elavultnak számított vagy szegényes lehetett a gótika korában. Az alföldi falvakba beköszönő gótika azon­ban sokat veszített már eredeti építészeti stílu­sából, s a helyi befogadók értelmezése és akara­ta sajátos, különleges ízt, illetve megjelenési formát adott egy-egy jellemző elemének. Nem magyarázható ugyanis mással — hacsak nem a meggyengült épület megtámasztásával — Ka­szaper, Csorvás és Szénásegyház templománál a támpillérek aszimmetrikus elhelyezkedése, sőt a régi épületek melletti alkalmazása sem. Különlegesnek számít egy-egy olyan lelet is, amely közvetlenül az épületekhez, az épületek funkciójához vagy részéhez köthető, még akkor is, ha előkerülése az adott helyen magyarázatra szorul. Pontos analógiák nélkül nehéz ugyanis A templom megmagyarázni például a Kamut 120. sz. lelőhe­lyen talált malomkő szerepét az itt feltárt temp­lom szentélyében, vagy azt, hogy a helyenként előkerülő harangtöredékek alapján feltételezhető harangokat a minden esetben torony nélkül elő­kerülő falusi templomokban vagy templomok mellett hol és hogyan helyezték el (pl. Kamut 120. lelőhely, Kétsopron, Peterd). Egyelőre teljesen ismeretlen, analógiák nélkü­li, unikális építészeti elemekre több példa van, s nem csak olyanokra, amelyek különlegesek ugyan, de a középkori egyházi építészet általános szabá­lyaiba, szokásaiba mégis könnyen beilleszthetők. Legkülönösebb Bercsényegyháza Árpád-ko­ri templomának II. építési periódusa, ponto­sabban a tervezett átépítést követően elképzelt térszerkezete: két egymás mellett elhelyezkedő, egymással szimmetrikus templomhajó, mind­egyikhez önállóan tartozó szentély, a két hajó között pedig egyetlen közös fal vagy egybenyi­tott tér. E térkialakítással teljesen megegyező példa sem a közelben, sem a távoli területeken nem ismert, s hasonló építészeti megoldás is csak távolról említhető. Ugyanez a helyzet a Sarkadkeresztúron talált Árpád-kori templom északi, nyugati és déli fala alapozási árkának kialakításával is. A karzat el­helyezkedése indokolta ugyanis valószínűleg fal­pillérek beépítését a főfalakba, s ezeknek a fal­pilléreknek már az alapozási árokban megjelöl­ték helyüket, egy-egy teljesen szabályos közön­ként elhelyezkedő, kiszélesedő ponton. Megemlíthetjük teljesen egyediként a föve­nyesi körtemplom alaprajzát is. A Kárpát-me­dencében illetve Európában nagyon sok helyen előforduló, egyszerű alaprajzú, mégis számtalan változatban megjelenő rotundák között ugyanis egy sincs olyan, mint a fövenyesi. Ennek külső oldalán ugyanis a hajó és a szentély a hosszhá­zas templomokra emlékeztető beugró vállal kap­csolódik egymáshoz, nem pedig lemetszett kör­ívek mentén. Ehhez viszonyítva nem számot­tevő különlegessége e rotundának, hogy a szen­télyének alapfala feltűnően keskenyebb a hajó alapozásánál. Sajátságos, és magyarázat nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents