Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai az Árpád-korban épült volna, hanem a gótika jegyeit viselné magán. Nem lehet viszont téves megfigyelésről beszélni a dobozi és gyula-szeregyházi templomnál a szentély illetve a hajó között előkerült átkötő alapozás esetében, bár ezek funkciójának meghatározása még magyarázatra szorul. Ugyanígy kérdés az is, hogy egy-egy templom alaprajzának kiszerkesztésénél mi alapján választottak kisebb vagy nagyobb szentélyt. A hajóhoz viszonyítva igen nagy a szentély mérete például a Gyula 144. sz. lelőhelyen előkerült templomnál, s feltűnően kicsi a peterdinél. Külön kérdéskörbe tartozik azoknak az Árpád-kori templomoknak a vizsgálata, amelyek pusztulásuk után a szomszédos települések közötti, később keletkező határvonalra kerültek (pl. Bercsényegyháza, Gyula 144. lelőhely). Ezzel együtt felmerül az Árpád-kori és késő középkori településszerkezet megváltozásának folyamata is, valamint az egyes épületek keltezésének kérdése. Ez utóbbival kapcsolatban máig ellentmondásosak a gyula-szeregyházi templomra vonatkozó korábbi és mai megállapítások. A templom első feltárója, Implom József ugyanis a település és a templom pusztulását egyaránt a tatárjáráshoz kötötte. A régi ásatásból múzeumba került leletek között található és az 1979-ben, 1985-ben, valamint az 1991-1992-ben végzett régészeti terepbejárások során gyűjtött késő középkori leletanyag azonban a faluhely — s következésképpen a templom — pusztulásának időpontját a XVI. század végére határozza meg. Igen érdekes egyedi sajátosságként jelentkezik a szentély és a hajó eltérő alapozása a megyeri templomnál. Ugyanitt a szentély belsejében egy téglából falazott kripta került elő, a templom közelében pedig sikerült megtalálni egy olyan, a Dobozon előkerült kemencétől eltérő szerkezetű téglaégető kemencét is, amelyben a templom tégláit égethették. A szentélyben lévő oltáralapozásra utaló jelenségeket lehetett megfigyelni a szentbenedeki illetve a vizesmonostori falusi plébániatemplom alapozásának maradványai között. A bán51 kúti templomnak az egyedüli sajátossága, hogy az alapozás két nyugati sarkába egy-egy nagyméretű terméskövet helyeztek el. A döngölt földből készült alapozási árkokat általában lefelé összeszűkülő oldalfalakkal, lekerekített sarkokkal, teknős aljúra alakították. Csorváson viszont több helyen meg lehetett figyelni, hogy a kiásott alapozási árok aljának közepébe még egy kisebb, keskeny árkot is mélyítettek. Egyedi eset eddig a tájegység területén a szeregyházi példa, hogy a templom alapozásába folyami kavicsok is kerültek. Ugyanígy ritkaságnak számít a Gyula-Törökzugban előkerült templomnál megfigyelt cölöpalapozás, de ennek magyarázata az épület nagy méretében és a terület ingoványosságában rejlik, éppen úgy, ahogy a gyulai vár falainak alapozásánál. Az alföldi területek nagyfokú pusztulása, szántóföldi művelése miatt már csak itt-ott lehet arra remény, hogy a középkori templomok feltárásakor megtaláljuk a korabeli járószintet. Éppen ezért igen értékesek azok a megfigyelések, amelyeket Juhász Irén tett a csabacsüdi templom kibontásakor. Megtalálta pl. a románkori templom döngölt, sárga agyagpadlóját; egyes jelek pedig arra utaltak, hogy a gótikus templom padlója eredetileg téglaborítású volt, de erre később ismét döngölt agyagpadló került. Az is igen ritkán fordul elő, hogy az alapozás tetején a téglafalra utaló részletek megmaradnak. A döngölt alapozásra felhúzott fal legalsó téglasorának kisebb részletei, esetleg csak a legalsó téglasor habarcsos foltjai mindössze néhány helyen kerültek elő: Hidas, Kétsopron, Murony. Ezek a részletek azonban igazolják a fal építőanyagát, bizonyítják a döngölt alapozás teljes, eredeti mélységét, valamint megmutatják a falazási technika módszerét is. Egy-egy különlegesség a templombelső kialakításának elképzelése irányában szintén útmutatást adhat. A szentélyekben lévő oltáralapozások mellett figyelemre méltó a hidasi templom hajójának északkeleti sarkában talált, sírok által bolygatatlan terület, amely a szószék itteni létét veti fel. Bálint Alajos a kaszaperi templom ha-