Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

34 A templom Néhány Békés megyei középkori falusi templom hajójának belső mérete Lelőhet)/ A hajó belső hossza és szélessége Alapterület : Bercsényegyháza j. 4,20 x 3,70 m [ 15,50 m

2 Kardoskút, I. periódus 4,60 x 3,70 m 17,00 m

2 Szentbenedek 5,00 x 3,50 m ) 17,50 m

2 Murony 1

; 5,60x3,30 m |;" 18,50 m

2 Peterd | 6,05x3,40 m ; 20,50 m

2 | Kétsopron, I. periódus 5,50 x 3,85 m 21,20 m

2 Kamut 120. lelőhely 5,50x4,50 m |: 24,75 m

2 Apácaegyháza 5,80x4,30 m | 24,90 m

2 | Sarkadkeresztúr 5,45 x 4,65 m | 25,34 m

2 Gellértegyháza | 6,50 x 4,60 m |i 29,90 m

2 Doboz(Felső-) \\ 6,50 x 5,00 m 32,50 m

2 ! Szénásegyház 6,35 x 5,20 m j 33,00 m

2 Kamut 27. lelőhely 6,80 x 5,05 m 34,30 m

2 Megyer 6,40 x 6,00 m J 38,40 m

2 j Gyula 144. lelőhely 7,10 x 6,20 m 44,00 m

2 Gyula, Szeregyháza | 9,60 x 4,90 m 47,00 m

2 Hidas ! 8,25x5,85 m | 48,20 m

2 | Csorvás 8,35 x 6,50 m 54,30 m

2 Kovácsháza, II. periódus 9,15 x 6,80 m 62,20 m

2 Décse | 12,45x6,00 m | 74,70 m

2 1 4. Л templomok alapozása, építőanyaga, díszítőelemei Az alföldi területeken nem csoda, ha a szilárd építőanyag hiánya gondot jelentett. A természetes építőanyag beszerzésére a legközelebb eső, a Fehér- és Fekete-Körös áttörésének vidékén található hegyek, illetve a tájegységünk felé kanyargó különböző folyómedrek nyújtottak lehetőséget. A távolság és a szálKtási nehézségek azonban általában arra késztették az építőket, hogy a kőnél egyszerűbben beszerezhető, előállítható építőanyagról gondoskodjanak. Az alapozásoknál legegyszerűbb eljárás a jól szigetelő sárga agyag felhasználása, vagy annak hiányában a helyben található talaj földjének rétegenként való visszadöngölése volt, éppen úgy, ahogyan ezt a falazási technikát még a közelmúltban épített vert falú házaknál is alkalmazták. Különbség volt viszont, hogy a településeken a legjelentősebb épületek - így a templomok falait leginkább szilárd építőanyagból emelték, a döngölt földrétegek által kínált lehetőséggel pedig jóformán csak az épületek alapozásánál éltek. Kő helyett leggyakrabban a helyben előállítható téglát használták. (Nem véletlen, hogy még a gyulai vár építésénél is a téglafalak mellett döntöttek.) A jelentős számban előkerült templomok közül azonban mindössze a megyeri, a dobozi és a szeregyházi templom közelében megtalált téglaégető kemencére van adatunk.

135 135 Kovalovszki 1986. 110, 113; Lőrinczy 1992. 167-172, 174; MRT 10. 173-175.