Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai 35 Az Alföld, s így Békés megye területén nagyrészt sajnos már csak az elpusztult templomok helyét lehet azonosítani. A török uralom, az ezzel járó és az azt követő elnéptelenedés, majd az újjáépítéssel és a későbbi fejlődéssel együtt járó XVIII—XIX. századi építőanyag-hiány megpecsételte a korábbi, pusztán álló, romosodó egyházak sorsát. A XIX. század végére szinte valamennyi korábbi épület eltűnt a föld felszínéről. A falakban lévő és az alapozásokban található téglákat, köveket módszeresen kibányászták a környékben lakók, s újra felhasználták azokat a tanyák udvarának kitéglázásában, a disznóólak, tanyasi kutak, pincék falazásánál. A templomhelyeket napjainkban már csak annak szétszántott, kisebb, a környezetében alig észrevehető, enyhe kiemelkedése illetve világossárga foltja, valamint a helyben maradt, már semmire sem használható sok tégladarab, habarcstörmelék és a templom körüli temetőből kiszántott — általában igen nagy mennyiségű embercsont jelöli. A tégladarabok között elvétve előfordulnak kisebb-nagyobb, ún. rosszmárvány töredékek és más terméskődarabok is. Mindebből az adott helyen nehéz eldönteni, hogy az egykori templom fala miből készült. Ha többségben vannak a tégladarabok, valószínű, hogy téglából, ha pedig a terméskődarabok kerülnek elő a szántásból nagyobb számban, feltételezhető, hogy terméskőből. Egy-egy ásatásnál (pl. Fövenyes, Györké) azonban arra is van példa, hogy a templom első periódusai téglából épültek, a későbbi bővítéseknél pedig termésköveket használtak. Bizonytalan viszont minden esetben, hogy a termésköveket csak az alapozásban alkalmazták, vagy a falakat is abból rakták-e. A templom alapozásánál is előfordult terméskövek használata, bár a döngölt agyagalapozás mellett ezek az esetek vannak kisebb számban (Gyula 144. lelőhely, Gyula-Szeregyháza, Décse). A legtöbbet természetesen az alapozásról tudunk. Л Békés megyei középkori egyházak alapozása, alapfalainak szélessége, falapanyaga, díszítőelemei Lelőhely/periódus ^..iâi^P.P.KÈ£ ...... Alapfalainak szélessége Falazpanyaga Díszítőelemei ^alusi templomok \ Apácaegyháza 0,8 m Bánkút alul téglasor, : ezen sárga agyag 0,8-1,3 m tégla Békéssámson ga agyag_ 0,95 m tégla Bercsényegyháza I. sárga agyag _ 0,9 m tégla Bercsényegyháza II. agyag 0,9 m tégla _ , Csabacsüd I—II. kő 0,95-1,1 m té g la freskó freskó, idomtégla | Csorvás agyag + kő 0,9-1,1 m tégla?, kő? freskó freskó, idomtégla | Décse I. íkő" 1,2-1,3 m tégla 1 .„ .......... J Décse II. >gB£ 2,8 m tégla Doboz(Felső-) agyagrétegek és téglasorok váltakozása 0,8-1,1 m tégla meszelés, faragott kő, terazzopadló ; Endrőd 6. lelőhely жа&_____ lm tégla J Fövenyes I. Fövenyes II. agyag 0,8-1,5 m tégla Fövenyes I. Fövenyes II. agyag 0,8-1,5 m tégla ! Fövenyes III. kő 1,1-1,4 m kő? faragott kő
