Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai Ugra(Egyházas-, Kis-, Szentjános-). 1426: Kyswgra, 1429: Egihazaswgra, 1494: Kyswgra, 1524: Kyswgra, 1552: Zenthjanoswghra, 1588:Kisugra.

857 Egykori templomára közvetlen adat nincs, de a falu elnevezései a középkori egyház igazolásán kívül azt is elárulják, hogy az Szent János tiszteletére épült. A Biharugra 42. sz. lelőhelyen lévő két halom egyikén téglatöredékek és embercsontok jelezték a falu templomának helyét. A halastó építésekor megbolygatták a templom körüli temetőt. A felszíni leletek az Árpád-kortól a középkor végéig folyamatos lakottságról tanúskodnak.

858 Újkígyós 45. lelőhely, Halesz, Faluhely I. A község keleti oldalán húzódó ÉK-DNy-i irányú hátas vonulat tetején az 1992 őszén végzett terepjárás során Árpád-kori előzménnyel rendelkező középkori település területét és templomának helyét lehetett azonosítani. A templomhelyet a szántásban előforduló habarcsos téglatöredékek és a nagyszámban megfigyelhető embercsont-darabok jelölték.

859 Újkígyós 228. lelőhely, Ancsin-tábla II. A mai település határának DK-i részén, egy napjainkra kiszáradt, jelentősen feltöltődött aljú, hajdani folyómeder ÉK-i partjának legmagasabb pontján Árpád-kori falu templomának helyét lehetett megfigyelni az 1993ban végzett régészeti terepbejárás során. Az elpusztult templomra a szántás sárgásán elszíneződött, enyhe kiemelkedése, s e 15 x 15 méteres területen gyűjthető tégla- és habarcsdarabok, valamint embercsontok utalnak. A felszíni leletek szerint a település még az Árpád-kor folyamán elnéptelenedett.

86 857 Cs I. 627; Jakó 1940. 372-373. 8

58 MRT 6. 23-24. (1/42. lelőhely); Szoboszlai 2002. 29. 859 MRT IV/4. Újkígyós 45. lelőhely. 860 MRT IV/4. Újkígyós 228. lelőhely. 151 Ványa. 1332-1337: Vana/Jana, 1377,1397,1518, 1522, 1569, 1571, 1583, 1588, 1599, 1667, 1675, 1686, 1691.

861 A falu papjai, András és Dénes, 1332-ben, 1335-ben és 1336-ban évi 3 garas pápai tizedet adtak. 1514-ben Ambrus pap csatlakozott Dózsa György seregéhez. 1560-ban új parókiát építettek, de ezt 1562-ben a törökök kifosztották. 1560-ban Belvári Mihály, 1646ban pedig Szilágyi Mihály volt a pap. 1635ben a templomot kijavították. 1664-ben a harangról tettek említést. Ekkor a pap Szentmiklósi Bálint, 1667-ben pedig Berkeszi János volt.

8

'

2 1814-ben a régi templom helyén, annak falaival párhuzamosan építettek egy új templomot, a tornyot viszont csak kijavították. Az 1860-as években azt írták, hogy a templom egy magas dombon áll, s a régi tornyának tetejét félhold díszíti. Ugyanekkor megemlítették, hogy a templomnak és toronynak lőrésekkel ellátott, s erős téglából épült kerítése van, amely egyébként a toronnyal egyidejűleg készült. Ezt a templomot 1887-ben bontották le. A templomdombot is ekkor hordták el abból a célból, hogy helyén szilárd alapot találjanak egy új, az eddiginél nagyobb templom számára.

863

A mai református templom a középkori templom helyén áll. A templom körüli temető sírjait nem pusztíthatták el teljesen, mert még a legutóbbi években is kerültek elő ugyanott csontvázak.

864 Várategyház. 1230: Varoct, 1326: Waruhth, 1418: Waratheghaz, 1438: Warath.

865 A település még az Árpád-kor végén elpusztulhatott. Templomára az 1418. évi névalakja utal. Gyulavárihoz közel eshetett. Nem 861 GyO 446; Györffy 1987. 515; MRT 6. 71-72. 862 MV I. 50, 76, 84; Györffy 1987. 500, 515; Palugyay 1855. 235-236; MRT 6. 71-72. 863 Frenyó 1889. 53-57; Hnt 33; MRT 6. 71-72. Az 1887 előtti templom ábrázolása fennmaradt: MRT 6. 78. t. 2. kép. «64 MRT 6. 72. (3/200. lelőhely) «65 ВО П. 43; GyO 10; Cs I. 747; Avmt I. 252.