Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
152 Kataszter lehet azonban tudni, hogy a mai országhatárnak melyik oldalán feküdt. Vári. 1230: Wary, 1403: Wary, 1438: Vary, Varii, 1495: Wary, 1523: Wary, 1529: Varii, 1552, 1559: Wary, 1562, 1593, 1683, 1698. 866 1523-ban plébániáját Sadobrich Péter kapta meg. 1552-ben papja 1 forintot fizetett. 867 A középkori templom helyét ugyan nem ismerjük, de a mai református templom környékén azonosított középkori faluhely valószínűleg az oklevelekben említett települést jelöli. Azt sem lehet tudni, hogy miféle épület lehetett az a „Vári mellett volt régi kápolna", melyet 1529-ben lebontottak. Tégláit a gyulai vár javításánál falépítésre használták fel. 868 Varsányegyház. 1321: Wassaneghaz, 1433: Wassaneghaza, 1435: Wassaneghaza, 1479: Vassanegyház, 1520. Nevéből ítélve egyháza is люк, s már az Árpád-korban elpusztulhatott. A falu helyét nem sikerült helyhez kötni. Valószínűleg Dévaványa határában fekhetett.' Vátyon. 1396: Vatyon, 1407: Wathyon, 1463: Vathyon, 1485: Wathyon. 871 A középkori település templomára vonatkozó okleveles adat ugyan nem ismert, de a falu helyét 1997-ben régészeti terepbejárás során sikerült meghatározni a Geszt 99. sz. lelőhelyen. A Korhány-ér ÉK-i partján elterülő faluhely közepén, a vízhez közeli, legmagasabb részen jelentkező, határozott kör8 «> BO I. 150; ВО П. 43-45, 111; Bvmt П. 161-164; Cs I. 748; GyO 6, 13, 82, 148-149, 193, 294, 320, 350. 867 GyO 82; Bvmt I. 77, 181, 186-187, II. 162. m GyO 154; MRT IV/4. Gyulavári 1. lelőhely. 869 BO I. 98-99; Cs I. 656; Bvmt I. 221-222, II. 23, 90-91; Györffy 1987. 515. 8™ MRT 6. 73. (3/205. lelőhely) 871 CsI. 628; Jakó 1940. 386. vonalú kiemelkedésen, a szántásban előforduló középkori tégladarabok és embercsontok jelezték a templom és templom körüli temető helyét. 87 " Verebes. 1510: Werebes, 1557-1558,1561-1562, 1564, 1659. 873 Templomára egyetlen középkori forrás sem utal. A falu helyét ugyan Békés rosszerdei határrészén, a 36. sz. lelőhelyen azonosítani tudtuk, de a templom helyét a terep járásokon sem lehetett megfigyelni az újkori tanyaromok miatt. A település egykori templomára így mindössze egy adatunk van: 1934-ben Implom fózsef Rosszerdőn avar temető után kutatott, s jelentésében arról is beszámolt, hogy ugyanitt egy középkori templomhelyet fedezett fel. A templomhelyet csak Verebesen találhatta, mert Rosszerdőn másik középkori faluhely nem volt. Veresegyház I. 1456: Wereseghaz, 1476: Wereseghaz.' ' A Szeremlei S. által e településhez kötött ásatást 1894-ben valójában Szőlős helyén végezték. 1 ' Veresegyház pontos helye továbbra is ismeretlen, az egykori falut Apáca, Földvár és Kaszaper környékére helyezik. 877 Elképzelhető, hogy a Pusztaföldvár, Nagytatársánc nevű lelőhellyel azonosítható, hiszen ott Árpád-kori templomos falu volt, s Veresegyház sem érhette meg a késő középkor időszakát. Erre nemcsak nevének -egyház utótagja, hanem okleveles említései is utalnak: minden esetben pusztaként említették. 87 2 MRT 1V/4. Geszt 99. lelőhely. 8" GyO 348; Bvmt II. 334. 87 4 BML pm.i. 2707/1935; MRT 10. 63-64. (1/36. lelőhely) 875 BO I. 78; Bvmt II. 14, 268, 335; Hmvht II. 474; Cs I. 692. 876 L. a Szőlős címszót!; Kovalovszki 1965. 182. 8 77 Bvmt II. 335; Csvmt II. 626; Kovalovszki 1965. 183.
