Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai Peterd(Körös-). 1332-1337: Peched/Peturd/ Peterd, 1426: Peterd, 1485, 1489, 1510: Kerespetherd, 1526. 753 1332-1337 között Miklós és István nevú papjai évi 10 garas pápai tizedet fizettek. A falu helyét legutóbb a Biharugra 7. sz. lelőhellyel azonosították, de a templom pontos helyéről nincs információnk. Pitvarosegyház. 1403: Pythwaruseghaz, 1506: Pythwaros, 1510: Pythwaros, 1512: Pythwarosthelek. Neve talán egykori temploma alakjára utalt. Helyének azonosításakor felmerült az Örménykút 110. sz. lelőhely, de egyértelműen nem lehetett ahhoz kötni. Póhalom. 1321: Aprohalmhaza, 1381: Apróhalmhaza, 1420: Pohalom, 1425: Póhalum, 1433: Approhalumeghaza, 1439: Aprohalumeghaza, 1480: Pohalom, 1507, 1525, 1520, 1552,1564,1571,1584. 757 Eredeti neve (Apróhalomegyháza) Árpádkori templomára utalhat. 1552-ben papja 2 forintot fizetett, de templomát még 1571ben is említették. 1733-ban úgy emlékeztek, hogy a templomot a törökök rombolták le, építőanyagát pedig a túri reformátusok saját templomuk építéséhez hordták el. A templom helyéről a XIX. században is többen tettek említést, legutóbb pedig a felszínen jelentkező téglatörmelékek és embercsontok alapján a Gyoma 157. lelőhelyre lokalizálták. 1935-ben megbolygatták maradványait, 1953ban pedig Zalotay Elemér a templom K—Ny-i irányú alapfalait figyelte meg, s méretét a kaszaperihez hasonlította. 758 7 « Jakó 1940. 319; Györffy 1987. 654. 754 MV I. 44, 56, 63, 71, 79, 85; Györffy 1987. 586, 654; MRT 6. 18-19. (1/7. lelőhely) 755 Bvmt II. 264; Cs I. 735; GyO 6, 42, 57; MRT 8. 368. 756 Kiss 1988. II. 353; Bvmt I. 38; MRT 8. 363, 368. (7/110. lelőhely) 757 Bvmt II. 264-267; Cs I. 648; Hnt 114-115, 109. j; MRT 8. 239; Györffy 1987. 502. 758 MRT 8. 238-239. (4/157. lelőhely) 141 Pusztaföldvár, Nagytatársánc. A sánc legmagasabb pontján ismeretlen nevű Árpád-kori falu temploma állt. A település helyén késő középkori leletanyag nem fordult elő. 759 Szeremlei S. a lelőhelyet a középkori Szőlős faluval azonosította, de a felszíni - kizárólag Árpád-kori — leletanyag Szőlős késő középkori említéseinek ellent mondott. 760 A Szeremlei S. által Szőlősnél ismertetett ásatást így e lelőhellyel kapcsolatban kell idéznünk. 1895-ben Varga Antal a sánc É-i kapuja melletti partos magaslaton „az elszórva heverő tégla és kőtörmelék" által jelzett helyen kezdett ásatást. Kisebb mélységben tégla- és márványdarabok kerültek elő, majd ezek alatt megtalálták a „keményre furkózott" agyagalapozást (31. kép). A mindenütt előforduló, szétszórt embercsontok mellett, az épület K-i oldalán, bolygatatlan sírokat is megfigyeltek. A sírleletek közül III. István, III. Béla és Imre király pénzei érdemelnek külön említést. A közölt alaprajz viszont, alakja és É—D-i tájolása miatt, szokatlan a középkori templomok alaprajzai között, s bizonyosan pontatlan megfigyelés és felmérés eredménye. Az oklevelek és a környéken előforduló templomhelyek adatait egybevetve nem zárható ki, hogy e lelőhely azonos a Kaszaper környékén a XV. században már pusztaként emlegetett Veresegyház nevű faluval. 762 Pusztakondoros. 1498: Pwzthapandaras, 1506: Pwzthakondoros, 1510: Pwzthakondoros. 763 A települést a Hunya 27. sz. lelőhelyre lokalizálták. Egy itt lévő magas kiemelkedésről elképzelhető, hogy esetleg a falu templomát rejti magában. A gyűjtött leletanyag nagyobb 759 Kovalovszki 1965. 180, 185. (40. lelőhely). Leírásában a templomot a sánc ENy-i végére helyezte, térképmellékletén ugyanakkor a sánc K-i, DK-i részén jelölte. A térkép a pontos. 760 Kovalovszki 1965. 182. 761 Hmvht II. 435-437. Az alaprajz közölve uo. 435, 42. kép. 762 L. a Veresegyház I. címszót! 7 « Bvmt II. 271; GyO 42, 57; MRT 8. 292.
