Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
140 A vízfolyás É-i partján, a 6. sz. lelőhellyel éppen átellenben van az 5. sz. lelőhely. Ezen késő középkori leletanyagot nem találtak, az Árpád-kori edénytöredékek száma viszont jelentős volt. 742 Lehetséges, hogy az Árpád-korban jelentős Enyed falu az ér E-i oldalán (5. lelőhely) feküdt, s az Árpád-kor végén a D-i parton kialakuló új települést (6. lelőhely) nevezték el az itt lévő Ösvény-érről. Ebben az esetben Enyed Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma az 5. sz. lelőhelyre esik, a 6. sz. lelőhelyen megfigyelt templom pedig későbbi építésű. Otszegűegyház. 1456: Wrzegweghaz, 1525: Evthzegew. 743 Az Árpád-korban elpusztult falu Orosháza környékén fekhetett, de helyét pontosan nem ismerjük. Lehetséges, hogy Békés megye területére esik. Neve többek szerint egykori templomának alakjára vagy tornyára utal. Ez azonban az Árpád-kori templomok eddig megismert délkelet-magyarországi alaprajzai alapján alig hihető. Panasz(Mező-). 1214: Ponoz, 1332-1337: Mezeupaz, Mezepannasi, Mezevpanaz, Meseupanas, 1342: Panaz. 745 1332-1337 között István, Miklós és Marcus nevű papjai évi 5 Ш. 8 garas pápai tizedet fizettek. Helyét Szalontától ENy-ra, s Geszttől DK-re teszik, így a mai országhatáron belülre is eshet. 746 Pázmány. 1299: Paznan, 1310: Paznad, 1326: Paznan, 1332—1337: Pazman/Paznan, 1407: 7 « MRT 6. 99-101. (6/5, 6/6. lelőhely) 743 Bvmt II. 246, 260, 313; pontatlan kiadás: BO I. 148. - 1. Györffyl965. 226,19. j! 744 Bvmt I. 38, II. 260; Györffy 1965. 226-227; Kovalovszki 1965. 183. 7 « Cs I. 619; Györffy 1987. 651. 746 MV I. 47, 59, 68, 82, 87; Cs I. 619; Györffy 1987. 586, 651. Kataszter Paznad, 1413,1470,1472,1537,1552,1564, 1571,1588,1590,1634,1643,1656. 747 1334—1335-ben és 1337-ben István, György és János nevű papjai évi 5 garast fizettek. 1413-ban a templom Szent György tiszteletére volt szentelve. 1552-ben a papnak 3 forint kötelezettsége volt. Temploma 1571-ben is állt. 1634-ben református papja Barsi Lőrinc volt. A falu helyét a Füzesgyarmat 36. sz. lelőhellyel azonosították. 1910-ben Szeghalmi Gyula a falu templom körüli temetőjét találhatta meg. 749 Peterd. (1330):Peturd. 750 Egyetlen említése idején már elhagyott falu lehetett: temploma irányjelzőként szerepelt Torda határjárásánál. A hagyomány szerint a templom tégláit a csökmői templom tornyába építették be 1780-1796 táján. A templom romjait egy 1815. évi térképen is feltüntették. ' A Békés és Hajdú-Bihar megye határán fekvő falu templomhelyét a Kutas-ér K-i partján 1986-ban és 1988-ban tártuk fel. A templom egyhajós, félköríves szentélyű, 10,75 m hosszú és 5,45 m széles volt. A szentély 15°-kal tért el a K-i iránytól észak felé. A hajónál 85-95 cm, a szentélynél pedig 70—80 cm széles, lefelé szűkülő, lekerekített sarkú alapozási árkába sárga agyagot döngöltek (30. kép). Az épületen belül sírok nem voltak, a templom körüli temetőből pedig (1986, 1988, 1994-ben) 75 sírt bontottunk ki. A sírleletek között S végű hajkarikák, gyűrűk, Könyves Kálmán és III. Béla kori érmek vannak. Egymásra temetés alig fordult elő. 752 747 Bvmt II. 261-263; Cs I. 654; MRT 6. 88-89; Györffy 1987.511-512. 748 MV I. 70, 76, 88; Bvmt II. 263; MRT 6. 88-89; Györffy 1987.500,511-512. 74y MRT 6. 88-89. (5/36. lelőhely) 750 Bvmt II. 264; Györffy 1987. 512, 515. 751 Osváth 1875. 299, 302; Bvmt I. 180-181, II. 264; MRT 6. 177, 74. t. (11/227. lelőhely); Györffy 1987. 512, 515. 7 52 RégFüz 40 (1987) 92; RégFüz 48 (1997) 79.
