Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai 139 varán sejtették, mert ott a tulajdonos korábban téglaépület maradványaira bukkant. Orosháza, Kristó-féle téglagyár. Lásd Homokegyház! Orosháza, Mécses-domb. Az Árpád-kori falu legmagasabb pontján templom is állt egykor. Alapjaira 1969-ben Juhász Irén bukkant, s megfigyelte, hogy a templom falait téglából építhették. A templom hajója négyszög alaprajzú, 6,5 x 5 m nagyságú volt. A templom körül 13 sírt tártak fel. Az egyik téglakeretes volt, háromban pedig S végű haj karika került elő. 735 Orosháza, Monor. Az itt lévő Árpád-kori falu területén az 1950-es évek elején Nagy Gyula döngölt agyagalapozású templom maradványaira bukkant. Az alapozás tetején néhány tégla még eredeti helyén volt. A templom körüli többrétegű temetőből néhány sírt bontott ki, köztük egy téglakereteset is. Szintén a templom környezetéből került elő egy kb. 20 cm magas bronzfeszület, amely később elveszett. Talán ezzel a lelőhellyel azonos az 1219-ben említett Monor falu. 736 Ölyved. 1403, 1461: Ewlyweth, 1468: Elweth, 1479: Ewlweth, 1552, 1560: Elwed, 1604, 1620, 1656, 1683, 1685. 737 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. 1604ben a pap Czeglédi János volt. A falu a Gerla 12-13, 34. és a Békéscsaba 81-82. sz. lelő734 Kovalovszki 1965. 178. (22. lelőhely) 735 Kovalovszki 1965. 178. (19. lelőhely); RégFüz 23 (1970) 70; Juhász Irén jelentése: МММ RégAd 605/1970. Juhász Irén 2002. április 15-i szóbeli közlése szerint alaprajz nem készült. 7% Kovalovszki 1965. 177-178, 182. (16. lelőhely); Györffy 1987. 510. Kovalovszki Júlia 2002. április 15-i szóbeli közlése szerint alaprajz nem készült. 737 Bvmt II. 240-241; Cs I. 653; GyO 322. hellyel azonosítható, de a templom helyét nem lehetett pontosan meghatározni. 738 Örménykút 110. lelőhely, Gimnázium-tanya. A lelőhelyen még az Árpád-korban elpusztult település helyét lokalizálták. Itt került elő egy XIII. századi körmeneti kereszt, a terepbejárások idején pedig embercsontok és Árpád-kori tégladarabok is előfordultak. A templom helye feltehetően beépített területre esik. A falu nevének azonosításakor három lehetőség is adódott (Fazekasegyház IL, Kerekegyház II. és Pitvaros egyház), de közülük egyértelműen nem lehetett válasz. • 739 tani. Ösvény. 1219: Egneg, 1301: Enygh iuxta fluvium Ewswen, 1320: Enyd alio nomine Ewswen, 1322: Eened, Wsuen, 1449: Eusven, 1488, 1536, 1552, 1559: Esweny/Eoswény, 1566. 740 A legkorábbi adatok az Ösvény folyó mellett fekvő Enyedet emlegetik. A településnek 1301-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma volt. 1320-ban a falut Ösvénynek nevezték. 1322-ben a nevek még két különálló falut jelöltek, de a későbbiekben csak az Ösvény név maradt használatban. 1552-ben a falu papja 3 forintot fizetett a követek számára. Az utóbbi évek terepjárásain Ösvényt a Kertészsziget 6. sz. lelőhellyel azonosították. Az itt lévő Ösvény-halom tetején téglák és embercsontok jelezték a középkori templom és temető helyét. A lelőhelyen kevesebb Árpád-kori és ennél több késő középkori edénytöredék fordult elő. A lelőhely E-i széle az Akasztó-érre támaszkodik. Ennek lehetett eredeti neve Ösvény. 738 Bvmt II. 240, III. 260; Csvmt I. 296, 450; Jankovich 1991. 196-198; MRT 10. 180-181, 427-429, 441. (2/81-82, 5/12-13, 34. lelőhely) 7W MRT 8. 363, 367-368. (7/110. lelőhely) -La megfelelő címszavaknál! ™ ВО I. 64; Bvmt II. 258-259; MRT 6. 100; Györffy 1987. 505,511. ™ Bvmt II. 258-259; MRT 6. 100; Györffy 1987. 505, 511.
