Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai leletmentő ásatáson feltártuk egy félköríves szentélyű, egyhajós templomnak az alapfalait, körülötte pedig 11 sírt. A templom hoszsza 10,25 m, szélessége 6,25 m, a hajó területe 5,5 x 4,5 m volt. A hajó döngölt földből készült alapfalainak szélességét 90—94 cmnek, a szentélyét pedig 76—84 cm-nek mértük. A szentélyalapozás belső körívének sugara 1,55 m volt. A templom hossztengelyében a szentély 5'-sal tért el a K-i iránytól É felé (20. kép). Falai téglából épülhettek. 624 Kardoskút, Barackos. Az 1964. évi terepjáráskor a lelőhelyen Árpád-kori falu nyomait figyelték meg. Egy helyen téglatörmelék mutatta a templom helyét. A település neve nem maradt fenn. Kardoskút, Hatablaki kápolna. A lelőhelyen 1894-ben Varga Antal végzett először ásatást, melynek nyomán egy különös alaprajzú templom vált ismertté (21. kép). A feltárt alapokat Szeremlei Samu indokolatlanul az oklevelekben emlegetett Szilasegyháza falu templomával azonosította. " 1952-ben és 1954-ben Olasz Ernő a templom körüli temető 19 sírját tárta fel; a lelőhelyen ő egy Hatablak nevű Árpád-kori falut tételezett fel. 627 1955-1957 között Méri István végzett a lelőhelyen hitelesítő ásatást, s többek között egy kétperiódusú templomot is feltárt (22. kép). I. periódus (22. kép 1). A XI. század végén, esetleg a XII. század legelején négyszögletes szentélyű, döngölt alapozású templomot építettek. Külső hossza 10,2 m, szélessége 5,3 m, a hajó belső területe 4,6 x 3,7 m volt. 624 MRT 10. 482-486. (6/120. lelőhely); Szatmári 1994-1995. 37-42. f >25 Kovalovszki 1965. 180. (38. lelőhely) 626 Hmvht II. 432-434; Méri 1964. 3; Kovalovszki 1965. 180, 182. (37. lelőhely). Az alaprajz közölve: Hmvht II. 432, 40. kép. 627 Olasz 1954. 196-201; Olasz 1956a. 66. 129 II. periódus (22. kép 2). Legkésőbb a XII—XIII. század fordulója táján az első helyén egy valamivel nagyobb, félköríves szentélyzáródású templomot építettek, melynek Ny-i falához tornyokéhoz hasonló alapozás csatlakozott. (Ezt tárhatta fel Varga Antal.) Az új templom alapjában téglasorok és döngölt földrétegek váltogatták egymást. Az épület hossza 12,3 m, szélessége 7,6 m, alapozásának szélessége 180—200 cm, a 6,6 x 4,8 méteres Ny-i, négyszögletes építmény alapozásának szélessége pedig 140—150 cm volt. A hajó Ny-i falának belső oldalán karzattartó alapozása került elő. Mindkét templom fala téglából készült, de a másodiknál már követ is használhattak. A falakat — a megmaradt festett vakolattöredékek alapján — bizonyára kifestették. Az egyik falazó tégla felületébe még égetés előtt a ma is jól ismert malomjáték vonalait mélyítették, egy vékony márványlap darabjáról pedig feltételezhető, hogy az oltár lapjából származik. A templom körül 41 sírt tártak fel. A falu pusztulását Méri I. a XIII. század közepére helyezte. 628 Az ásatás során a törmelékek között előkerült aranyozott rézlemez töredékről csak az utóbbi időben derült ki, hogy körmeneti kereszt darabja. 629 Károly. 1222: Carol, 1276, 1326: Karul, 1398, 1410, 1489, 1520, 1552, 1554: Károly, 1571, 1588,1590,1630,1644,1678. 630 1326-ban Szent Péter tiszteletére szentelt kőtemplomát említették. 1552-ben papja 2 forintot fizetett. A templom helyéről a XIX. század közepe táján sok téglát hordtak el. 631 A falu a Körösladány 88. sz. lelőhelyen feküdt. A felszínen előforduló Árpád-kori és késő 628 Méri 1964. 2-8. Az összesített alaprajz közölve uo. 2. kép és Kovalovszki 1965. 186, 1. kép. 629 Méri 1964. 9, V. tábla 19; Szatmári 2004a. 508-511. 630 VR 282; Bvmt II. 191-193; MRT 6. 116; Györffy 1987. 508-509. «1 Bvmt II. 193; Györffy 1987. 508-509; Hnt 63.
