Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
130 középkori edénytöredékek között idomtégla is előkerült. 632 Kaszaper. 1241: Perg, 1454: Perek, 1456, 1463: Kazapereg, 1464: Kazapereke, 1469, 1473, 1486, 1494, 1509, 1511, 1526, 1539: Kasza Per, 1548,1555,1562,1569, 1649. 633 Rácz Károly szerint a település már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, ezt azonban más történetírók nem erősítették meg. 1486-ban plébánosnak akarták ide kinevezni Batonyai (vagy Bacsányi?) Andrást. 634 A templom maradványait 1937ben Bálint Alajos tárta fel (23. kép). Leírásából három építési periódusra lehet gondolni, de ezek szétválasztása kissé bizonytalan. I. periódus (23. kép 1). Az első, nagyméretű, félköríves szentélyű, egyhajós templom belső hossza 18,8 m, szélessége 6,8-7 m, falainak szélessége 90 cm volt. A szentély 10°-kal tért el a K-i iránytól észak felé. Alapozásába döngölt földrétegre termésköveket fektettek, de a falakat téglákból húzták fel. Bálint Alajos szerint ez a templom a XI. században, Szent László király uralkodása előtt épült, s a tatárjáráskor pusztulhatott el. Az újabb építkezést feltételesen a falu XV. századi felvirágzásához kötötte. II. periódus (23. kép 2). A templom falait ekkor támpillérekkel erősítették meg. Alapozásukban a döngölésre először téglákat, majd erre köveket raktak. Különös, hogy a szentély ÉK-i részéhez csatlakozó támpillért nem találtak. Alapozásának hasonlóságából ítélve e periódushoz köthető a hajó DK-i sarkában előkerült szószékalapozás is, amely alatt I. Mátyás király pénzével keltezett sírt találtak. III. periódus (23. kép 3). Erre utal a szentély É-i oldalánál kibontott félköríves és a «2 MRT 6. 115-116. (7/88. lelőhely) « 5 Avmt I. 206; Cs I. 692; Csvmt II. 257; Györffy 1965. 227; Györffy 1987. 867. «* Rácz 1880. 198; Avmt I. 206, 381-382; Csvmt II. 41-42, 263. Kataszter hozzá kapcsolódó egyenes falú helyiség alapozása. Ebben mésszel és homokkal összefogott „cseréptörmelék" és döngölt földrétegek váltogatták egymást. A temetőből 425 sírt tártak fel. A sírmellékletek az egész középkoron át folyamatos lakottságot bizonyítanak. 635 Az 1990-es években több helyszíni szemlére is sor került a templomhelyen. 636 Kerekegyház I. 1394: Wadad, 1398: Wadad, 1403: Kerekeghaz, 1418: Kerekeghaz, 1454, 1463, 1506: Kerekeghaz, 1510, 1520, 1525: Kerekeghaz. 637 Korábbi neve állítólag Vadad volt. Kör alaprajzú templomáról kapott neve 1398-1403 közt alakulhatott ki. Templomának helyét Jankovich Dénes az Újkígyós 1. sz. lelőhelyre lokalizálta, a legutóbbi terep járások során azonban a templomhelyet egyetlen alkalommal sem tudtuk azonosítani. 638 Kerekegyház II. 1403: alia Kerekeghaz, 1508, 1512: Kerekeghazthelek. 639 Neve ugyancsak temploma alakjára utalhat. Csabacsüd környékére helyezik. Az Örménykút 110. lelőhellyel való azonosításának elvi lehetősége felmerült. 640 Kereki. (1402), 1418: Kerek, 1475: Kereki, 1491: Kereki, 1518: Kereki, 1552. 641 Papja 1552-ben 3 forinttal adós maradt. 1722ben régi egyháza mellett ismét letelepedett 635 Bálint 1938. 139-190; Kovalovszki 1965. 181. (52. lelőhely). K.7. összesített alaprajz közölve: Bálint 1938. 165, 19. kép, 170-171,20. kép. m Szatmári Imre jelentései, 1992: MNM RégAd IX. 77/1993, МММ RégAd 2110/1993; 1995: МММ RégAd 2161/1995. 1996-ban emlékmüvet állítottak a lelőhelyen. ™ ВО II. 52, 55; Bvmt II. 176-177; Cs I. 735; GyO 6, 10, 42, 57; Jankovich 1991. 190-191. 638 Bvmt 1. 38, 177, II. 176; Kristó 1970. 24; Jankovich 1991. 190-191; Kiss 1988. I. 717; MRT IV/4. Újkígyós 1. lelőhely. 6» Bvmt I. 219, II. 58, 176, 178; Cs I. 735; GyO 6; Hnt 122, 203. j. 640 Bvmt II. 176; Kiss 1988. 1. 717; MRT 8. 363, 367-368. 6 « ВО 1. 47, 131, 304; Bvmt II. 238; Cs I. 652.
