Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai 127 bennük kizárólag késő középkori leletek kerültek elő. Himesegyház. 1326: Hymesighaz, 1527.

603 Neve festéssel díszített templomára utalhat.

6 4 Valószínűleg nem érte meg a késő középkort. Az 1326. évi határjárás szerint Csudabalától északra esett. A régészeti terepjárások azon a környéken kis területen csoportosuló Árpád-kori lelőhelyeket derítettek fel, de Himesegyháza azonosításának kérdésére nem tértek ki. Homokegyház. 1525: Homokeghaz.

606 Említésekor Orosháza egyik pusztája volt. Az Árpád-korban, nevéből ítélve, egyházas falu lehetett.

607 Karácsonyi János feltételesen e falu temetőjeként említette a Majláth Béla által 1890-ben feltárt, XI-XII. századi pénzekkel keltezett Árpád-kori temetőrészt. A temető bizonyos jellegzetességei (pl. a téglakeretes sírok) alapján Méri István állapította meg, hogy ott templom körüli temető volt. Az ásatás helyét Kovalovszki Júlia a Kristó-féle téglagyár területére tette, hozzátéve azt, hogy Homokegyház falut mai ismereteink szerint nem tudjuk biztonsággal helyhez kötni. A temető sírjaiból néhányat Olasz Ernő is föltárt.

608 Hunya 12. lelőhely, Örménykúti-dűlő, útfél. Terepjárás során e lelőhelyen Árpád-kori faluhelyet találtak. Nevét azonosítani nem lehetett. Téglatöredékeket is megfigyeltek, 602 MRT 10. 75-79. (1/67. lelőhely) m Györffy 1987. 503; téves írással: BO I. 17; Cs I. 652; Haan 1870. 209. 604 Kiss 1988. II. 596. - az ott idézett Himesháza mintájára. 605 MRT 8. 191-193, 198. (4/21, 4/22, 4/24, 4/27, 4/28. lelőhely) 606 Bvmt II. 170, 246; BO I. 148: Komokegyház; Hmvht II. 363. 607 Györffy 1965. 226. 608 Majláth 1890. 417-423; Bvmt II. 170; Kovalovszki 1965. 178,183,22. j. (20. lelőhely) de ezek alapján csak feltételesen gondolhatunk templomhelyre.

609 Iratos. 1418: Belsevyratos, 1446: Irathws, 1453: Irathos, 1455, 1484: Nagh-Iratos, 1498, 1503: Iratos, 1506: Dombyrathos, 1516, 1537: Nag Iratus, 1553, 1555, 1560: Dombyratos, 1561, 1650: Nagy Iratos.

610 Templomára a sok említés ellenére egyetlen határozott adat sem utal. Annak egykori létezésére azonban — amellett, hogy a falu mindig jelentős település volt — nevéből következtethetünk. Valószínű ugyanis, hogy a „festett, tarka, kicifrázott" jelentésű iratos helynév a falu díszes templomára utalt.

611 Iráz. 1214: Yraz, 1216: Iraz, 1220: Iratz, (1330): Iraaz, 1332-1337: Iradsi/Iraz, 1370, 1398, 1430, 1470, 1483, 1496, (1526), 1552, 1566, 1571,1588.

612 László és János nevű papjai 1332—1336 között évi 6 garast, 1337-ben pedig 5 garast fizettek. 1370-ben is említették templomát, amely 1430-ban Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. Az 1571. évi török defterben 46 háza mellett templomát is megemlítették. 181 l-l 812-ben és 1815-ben még ábrázolták térképeken a templom helyét.

613 A falut a Körösújfalu 17. sz. lelőhellyel azonosították, de a templom helyére utaló jelenséget nem lehetett a terepjáráson megfigyelni. A felszínen Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek fordultak elő.

614 6(

» MRT 8. 285. (5/12. lelőhely) «о GyO 10, 42, 213, 324; Csvmt II. 410. 611 Csvmt II. 410; Kiss 1988.

1. 382. 612 VR 192, 209, 242; Jakó 1940. 263; MRT 6. 131; Györffy 1987.627. 613 MV I. 43, 56, 65, 71, 80, 86; Györffy 1987. 585, 627; MRT 6. 131; Jakó 1940. 263. 614 MRT 6. 131. (9/17. lelőhely)