Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai Félhalom. 1435: Felhalom/Wyfalw, 1466: Felhalom alio nomine Wyfalu, 1478: Felhalom, 1533,1552,1634,1655,1659. 485 Papja 1552-ben 3 forintot fizetett. 1634-ben Belényesi Mihály, 1655-ben Visontai István, 1659-ben pedig Nábrádi István volt a falu papja. 486 Félhalom a Csárdaszállás 17. sz. lelőhely dombhát) án feküdt. A templom helye 1984-ben, egy régi gát elhordásakor, jól látszott. Erre utalt a környéken felszínre került rengeteg embercsont, a sok középkori téglaés habarcsdarab, s ezeken kívül egy K—Ny-i irányú falhoz tartozó döngölt alapozás is. A lelőhelyen gyűjtött leletanyag Árpád-kori és késő középkori edénytöredékekből áll. Felsődoboz. Lásd Doboz(Felső-)! Földvár. 1459: Feldwar, 1463, 1468, 1472: Fewldwar, 1476: Feketefeldwar, 1488: Feldwar, 1523, 1549, 1555: Fedwar, 1558: Foldwar, 1561: Waryas Feoldvar, 1564, 1611, 1655. 488 Az 1488. évi támadással kapcsolatban megemlítették a falu Orbán nevű papját és a Ferenc nevű templomszolgát, illetve azt, hogy a pap félrehúzatta a harangot. 489 A falu helyének lokalizálására meglehetősen sok javaslat született. Karácsonyi J. a Hatablaki kápolna dűlőben, Borovszky S. a Nagy tatársánc mellett, Szeremlei S. pedig a Nagytatársánc ÉK-i szélén képzelte azt el. 490 A legutóbbi terep járások szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy a középkori Földvár a Harangos-ér K-i partján feküdt. Helyén Árpád-kori és késő középkori cserepek gyűjthetők. Temploma egy kissé kiemelkedő magaslaton állt. Talán ugyanitt került elő egy III. Béla kori érem, s itt fi4 «5 BO I. 59, 74-75; Cs I. 650; Bvmt II. 109; Csvmt I. 448. 486 Bvmt II. 110-111, III. 260; Csvmt I. 448. 487 MRT 10. 382-383. (4/17. lelőhely) 488 Bvmt II. 268-269; Csvmt II. 195; Hmvht II. 338; Hnt 121,192. j;GyO 26. 489 Karácsonyi 1887b. 92-100; Bvmt II. 269; Csvmt II. 196, 198; Hmvht II. 341-342. «» Bvmt II. 269; Csvmt II. 195; Hmvht II. 339, 342. 113 gyelhetett meg Olasz E. is kiszántott embercsontokat. 491 Fövenyes. 1336: Fevenyes, 1394,1398,1412: Fewenyes, 1421: Foevenyes, 1446: Foewenyes, 1516: Fewenyes, 1526,1553: Feouenyes, 15591564,1589,1643,1654. 492 A templomára vonatkozó első adat 1336ból, a pápai tizedjegyzékben maradt ránk. 1526-ban a fövenyesi plébános jobbágytelkeit említették. 1528 virágvasárnapján a templomban megtartott barkaszentelésről is megemlékeztek. 1553-ban, majd 1559-1564 között a plébánia jobbágytelkeit, s az azok megszerzéséért folytatott küzdelem részleteit emlegették. 493 1934-ben Implom József feltárta a falu templomát (10. kép), körülötte pedig legalább 66 sírt. A sírokból XI-XVI. századi leletek — közöttük Szent István király pénzei - kerültek elő. 494 1985-ben a templomhelyen hitelesítő ásatást végeztünk (57. kép), s újra feltártuk az alapokat, azokon belül és kívül pedig 86 sírt. A templomnak három építési periódusa volt (11. kép). I. periódus (11. kép 1). A XI. században kicsiny, döngölt agyag alapozású körtemplomot építettek, a K-i oldalán szentéllyel. Egyedisége, hogy a szentély a kör alakú hajóhoz kívül beugró sarkokkal kapcsolódott. Hossza 7,5 m, szélessége 6,9 m, a kerek hajó külső sugara 3,45 m, belső sugara 2,4 m, a szentély belső ívének sugara 1,3 m volt. Sárgás színű, döngölt alapozásának szélességét a kerek hajónál átlagosan 105 cm-nek, a szentélynél pedig 80 cm-nek mértük. A templom tengelye a szentély felől З'-sal tért el a K-i iránytól E felé. Falai téglából épültek. 4<->i Kovalovszki 1965. 179, 181-182. (29. lelőhely); RégFüz 22(1969) 66. ж MV I. 351; ВО П. 51-57; GyO 12, 15, 66, 217; Bvmt П. 112-113; Cs I. 731; Haan 1870. 179. 493 MV I. 351; Bvmt I. 97-98, 217, IL 112-113; GyO 107109. 4 '-> 4 Békés 1934. júl. 26. 2; Békés 1934. júl. 29. 1-2; BmH 1934. júl. 26. 2. Az összesítő alaprajz közölve: Scherer 1938.35.
