Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
104 szeti terepbejárás ezen a környéken nem történt, így e templom léte bizonyításra szoml. 409 Csapegyház. 1219: Shol, 1393: Chapegzas, 1418: Chapchallya, 1517. 410 Templomára egyetlen írásos említésből következtethetnénk, de nemcsak a falunak, hanem a templomának a helyét is sikerült lokalizálni a Mezőberény 6. sz. lelőhelyen. A Kondoros-völgy K-i partján elterülő faluhely közepén, kisebb kiemelkedésen, jól körülhatárolható világosszürke színű foltban található rengeteg kődarab és téglatörmelék, valamint embercsont egyértelműen jelzi a templom helyét. A leletanyag nagy mennyiségű Árpád-kori, s csak néhány darab későbbi edénytöredékből áll. 2003 tavaszán a falu szétszántott templomhelyén mezőgazdasági munkák közben Árpád-kori magyar fémművességünk emlékanyagának egyik igen szép darabja került elő: egy aranyozott réz körmeneti kereszt a rajta lévő Krisztus-ábrázolással, mely tökéletes képviselője a limoges-i termékek mintájára Magyarországon, helyi mesterek által készített tárgyak csoportjának. A templomhely közeléből ugyanekkor egy ezüsttárgy — kehely talpának(?) — összenyomott töredéke is múzeumba került 412 (94. kép 1-5). Csatár. 1295: Chatar, 1461: Chatar, 1479: Chathar. 413 Református papjáról török kori adat szól, de középkori templomára is csak XVII. századi, kétes adatokból következtethetünk. 1630ban és 1673-ban Csatár papjait ismerjük, de egyáltalán nem bizonyos, hogy ezek az adatok a Békés megyei Csatárra vonatkoznak. 409 Kovalovszki 1965. 181. (56. lelőhely) 41° VR 219; BO I. 45; Cs I. 649; Bvmt II. 61-62, 234; Szegfű 1973. 82. 411 MRT 10. 546-548. (9/6. lelőhely) 412 Szatmári 2004a. 501-524; Szatmári 2004b. 251-252 és hátsó borító; Levelek 2004. - második levél. 413 Cs I. 649; Györffy 1987. 504. Kataszter Az itteni falu fekvését meghatároztuk, viszont a templom helyét még nem sikerült ' • 414 azonosítani. Csejt. 1390: Chehthe, 1449: Cheht, 1454: Cheyth, 1477: Cheyth, 1558: Cyeyt. 415 1390-ben egyháza fedetlenül állt. A falut sikerült az Endrőd 74. sz. lelőhelyen azonosítani, de a templom helyére nem találtak rá. A gyűjtött leletanyag kisebb részt Árpád-kori, a többsége pedig későbbi. 416 Csépány. 1336: Chepani, 1458: Chepan, 1480: Chepany, 1554: Chyepany. 417 1336-ban Fábián nevű papja 3 garast fizetett pápai tized fejében. 1552-ben szintén említették a papot; ekkor az 2 forinttal adós maradt. 1571-ben a szolnoki szandzsák defterében 20 ház mellett a templomot is számba vették. A település területe azonos a Szeghalom 45. sz. lelőhellyel. A templom kőépületének maradványai látszottak itt bizonyára még a XIX. század első felében. A felszíni leletek között több volt a késő középkori, mint az Árpád-kori. 418 Csolt, monostor. 1222: Cholt, 1271: Cholth, (1330): Cholth, 1332, 1335, 1341: Choltmonustura, 1351: Cholch, 1357,1383: Cholth. 419 Az egyházak számának megállapítása Csolt faluval, Mágor faluval és a monostorral kapcsolatban a források szűkszavúsága miatt szinte leheteden. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy Csolt faluban volt-e plébániatemplom vagy nem. Történetíróink szerint Csolt falu a XIV-XV. században Mágor faluba olvadt. Mágorral kapcsolatban azonban 1552. évi adat utal meglévő templomra. Az 414 Bvmt II. 64; Csvmt I. 296, 448; MRT 10. 96. (1/94. lelőhely) 415 Bvmt I. 180, II. 66; ВО II. 70. «б Bvmt II. 66; MRT 8. 121-122, 153-154. (3/74. lelőhely) 4" Bvmt II. 64; Cs I. 649; Györffy 1987. 504. 4i« MV I. 84; Bvmt II. 64; MRT 6. 148. (11/45. lelőhely) 419 Bvmt I. 178-179, II. 68-69, III. 9, 38; ВО II. 12; MV I. 50; Cs I. 649; MRT 6. 183-187. (12/15. lelőhely); Györffy 1987. 504.
