Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai Csaba. 1332: Chaba, 1337: Taba, 1383: Chaba, 1508,1514,1521,1552, 1556,1557-1558.

402 1332-ben Pál nevű papja 6 garast, 1337-ben pedig Miklós nevű papja 4 garast fizetett pápai tized fejében. Egyháza a XVI. században is létezett, hiszen 1552-ben papjára is kivetettek 3 forint adót.

403 Egykori templomának helye ismeretlen. A XVIII. században igen sokszor emlegették a csabai templomépítkezéseket, de egyiknél sem utaltak korábbi épületre, amely esetleg a középkori templom lehetne. Csabacsüd. 1456: Chabaczyde, 1463: Chabachyde, 1497: Chabachyud, 1560: Chyabachyud. Papja 1552-ben 3 forinttal hátralékban volt. 1733-ban azt jegyezték föl, hogy a templom építőanyagából a törökök fürdőt építettek Szarvason.

405 Az 1970-es évek elején a templom alapozásából téglákat termeltek ki. A leletmentésen Juhász Irén kétperiódusú templomot tárt fel (5. kép). Az első templom a XI—XII. század fordulóján épülhetett, szentélye félköríves volt. Az alap falakat az ún. úsztatott eljárással készítették. A falak vastagsága 95-110 cm között mozgott, anyaguk pedig homokos mészbe rakott téglákból állt. A templom belső hosszát 11,5 méternek, szélességét pedig 6,5 méternek mérték (5. kép 1). A XIV. században a szentélyt lebontották, s a templomot K-i irányban meghosszabbították. Az új félköríves szentély keskenyebb falú lett, s külső oldalán hat támpillért is emeltek. Az átépítéssel csak a templom hossza változott, s belül elérte a 15 métert (5. kép 2). A románkori alap falakra épített gótikus templomhajó falai a korai alapozás teteje fölött 50 cm magasságig megmaradtak. A korai templomnak letaposott sárga agyagpadlója volt, a gó402 Bvmt II. 50-55; Cs I. 649; ВО I. 31-33; Kristó 1970. 3334; Kristó 1981. 118-120; Györffy 1987. 500, 504. 403 MV I. 45, 89; Bvmt II. 50; Csvmt I. 296. 404 Bvmt II. 57-58; Kristó 1981. 70; MRT 8. 103. 405 Bvmt II. 58; BO I. 282. 103 tikusnak pedig téglapadlója lehetett. Az ásató szerint a téglapadló fölé később ismét döngölt agyagpadló került, s ebben maradt meg a templom tetőzetének leégett és bezuhant maradványa. Inkább lehetett azonban az elszenesedett fagerendák alatt a templom menynyezetének sározása. A tetőzet gerendáit kovácsolt vasszegekkel fogatták össze. Szerencsésnek mondható, hogy a megmaradt falak belső oldalán vörös, piros, barna, sárga és zöld színnel festett vakolatdarabokat sikerült megfigyelni. A templom körül mindössze öt csontvázat bontottak ki, az egyikben gyöngyös párta maradt meg. A templom és a település pusztulását a XVI. század második felére helyezik. Az egykori falu a Csabacsüd 1. sz. lelőhelyen feküdt. A felszíni leletek között Árpád-koriak és késő középkoriak egyaránt előfordulnak. Csákóhegyes. 1221: Hegy, 1418: Kethhegyes, 1458: Erdengeshegyes, 1519: Erdenghews alio nomine Chakohegyesse, 1560: Cyakou ; 407 hegiesse. 1552-ben említették papját, kinek ekkor 3 forint adóssága volt. A templom helyét a Kondoros 42. sz. lelőhely DNy-i szélén, középkori téglatöredékek alapján azonosították. Lehetséges, hogy 1927-ben itt sírok is előkerültek. A faluhelyen kevesebb Árpádkori, s több késő középkori edénytöredéket lehetett gyűjteni.

408 Csanádapáca, Szász Antal tanyája. Bejelentés alapján ezen a helyen középkori falut, templomot és temetőt feltételeznek. Régé406 RégFüz 26 (1973) 80; MRT 8. 100-103. (2/1. lelőhely). Az összesített alaprajz közölve: MRT 8. 102, 1. kép. 407 VR 260; BO I. 47, 79, 136; Cs I. 651; GyO 324; Hnt 122, 208. j; Györffy 1987. 508. Az 1456. évi Wrdengeseghaza említés másik, ma Csongrád megye területére eső településre vonatkozik (Csvmt II. 465; Hmvht II. 398-399). Csákóhegyes esetében tehát nem gondolhatunk egy olyan templomra is, amely az 1456. évben említett faluval való összeolvadás után szintén Csákóhegyeshez tartozott volna (Bvmt I. 181, 228, II. 59). 4

°8 Bvmt II. 59; MRT 8. 305-306. (6/42. lelőhely)