Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

102 (bronz ruhakapcsok, hajtű, övmerevítő, kö­ves gyűrű, párta) kerültek elő. 391 A templom helyét feltüntették 1805-ben, 1822-ben és 1859-ben is egy-egy kéziratos tér­képen. Ezek segítségével 1985-1986-ban azo­nosítottuk a lelőhelyet. A felszínen Árpád­kori és késő középkori edénytöredékek egy­aránt előfordultak. 1987-ben találtuk meg a templom helyét (57. kép). A szántásban egy­értelműen erre utalt egy világossárga színű agyagos folt, s a benne lévő sok habarcsos tégla és embercsont. Az 1988. évi ásatáson azonban mi sem találtunk templomhoz tar­tozó alapozást, de annak egykori létezését sem lehetett kizárni. A kb. 30 méter átmé­rőjű körzetben elhelyezkedő, árkokkal ha­tárolt temetőből feltárt 65 sír lelete két késő középkori párta és egy I. Ulászló kori érem volt. 392 Bozosegyház. 1418: Bozoseghaz. Helye pontosan nem határozható meg, a mai Békéscsabától és Gyulától D-re eső te­lepülések között sorolták fel. Csánki Dezső szerint Lőkösháza mellett fekhetett. Csak feltételezni tudjuk, hogy a mai országhatára­inkon belül van. Templomára neve utal. Eb­ből ítélve még az Árpád-korban elhagyhat­ták lakói. Bölcsi. 1249: Belchyeo, 1329: Bulchy, 1426: Belchy, 1494, 1517: Bewlchy, 1521, 1551, 1579,1582,1588. 395 1329-ben az Ugraiak osztozkodásakor a falu Szent György tiszteletére szentelt templo­mát is említették. Napjainkban a templom helyét a Zsadány 46. sz. lelőhelyen Árpád­kori tégladarabok jelzik. Környékén keve­391 Kiss 1988. 1. 231-232; Bvmt II. 46-47; Békés 1937. aug. 20. 1; Implom 1940. 51. ш RégFüz 40 (1987) 99; Szatmári 1996a. 61-66, 310. j. m GyO 10; Cs I. 739. ™ Cs I. 739. 395 Jakó 1940. 220; Cs I. 605; Györffy 1987. 606. Kataszter sebb Árpád-kori, s ennél több késő közép­kori edénytöredéket találtak. 396 Bucsa. (1321), 1381: Bwcha, 1412, 1447: Bu­chya, 1479, 1552, 1558: Bucza, 1564: Bwchya, 1571. 397 A falu papja 1552-ben 2 forintot fizetett az egyházi követek számára. 1571-ben is sze­repel a templom a török defterben. A falu helyét a Bucsa 3. sz. lelőhelyen azonosítot­ták. A templom helyéről a terepjárás nem hozott információt, de a lelőhelyen Árpád­kori sír és késő középkori cserepek kerültek elő. 398 Bucsa 18. lelőhely, Jenő-major (Kődomb­sziget). A lelőhelyen lévő kisebb halom te­tején előforduló Árpád-kori téglák valószí­nűleg egy korán elpusztult templomra utal­nak. Ennek helyén egy homokkőből fara­gott keresztelő medence töredéke is előke­rült. A templomhely környezetében Árpád­kori edénydarabokat lehet gyűjteni. A tele­pülés neve okleveles adattal nem azonosít­ható. A templom helyét az 1860-as években is ismerték. Buzérhegyesegyház. 1403: Buzyrhegeseghaz. Egyetlen említése utal templomára. Helye azonosítatlan, valószínűleg még az Árpád­kor folyamán elnéptelenedett. 400 Céklásegyház. 1418: Ceklaseghaz. Pontos he­lyét ennek a falunak sem ismerjük, templo­mára szintén csak az elnevezése utal. Vári Д­letve Kevermes környékén fekhetett. 401 »6 MRT 6. 213. (13/46. lelőhely) 397 Bvmt II. 47-48; Cs I. 649; Györffy 1987. 504. ™ Bvmt II. 48; MRT 6. 30. (2/3. lelőhely) 399 MRT 6. 33. (2/18. lelőhely); Hnt 45. 400 GyO 6; Cs I. 735; Bvmt I. 219, II. 49. 401 GyO 10; Cs I. 729, 748; Avmt I. 227.

Next

/
Thumbnails
Contents