Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai letrészt alapoztak meg, kevert fekete föld visszadöngölésével (4. kép 2). A két épületrész között csak a korai templom északi falának alapozása volt megtalálható. Az új épületrész alapozásának elkészülte után azonban a jelek szerint felhagytak a falazással, hiszen az új döngölt alapozásba később ásott sírok is előkerültek, s a település még az Árpád-kor folyamán elnéptelenedett. Az első templom építésének ideje a XI—XII. század fordulójára tehető. Hossza 8,85 m, szélessége 5,5 m volt. A második periódus alapozásának hossza és szélessége ettől mindössze 10 cm-rel volt több. Az épületekhez vagy az azok körül feltárt 31 sírhoz köthető, közelebbi keltezésre lehetőséget adó lelet nem került elő. 385 Berény I. 1347: Béren, 1403: Béren, 1552, 1619: Giur-Beren, 1633, 1654: Gyur-Bereny, 1677, 1702,1709,1723. 386 Az oklevelek szerint eredetileg két faluból állt. 1347-ben legalább az egyiknek kőből épült temploma volt. 1552-ben papja 2 forinttal adós maradt. 1633-ban papjáról ismét említést tettek. 1675-ben Várkonyi Mihály, 1677-ben Dályai Boldizsár volt a pap. 387 A XVIII. századtól szintén több adat van a berényi templomok építéséről és bővítéséről, de egyikben sem utalnak korábbi templomra. A régi Berény templomának helye a Bodzáshalmon lehetett. 1880-ban Haan Lajos talált itt rengeteg embercsontot egy kisebb ásatás alkalmával. 1901-ben Bálás Ádám szintén több rétegben tárt fel ugyanitt csontvázakat. A sírokból haj karikák és kora Árpád-kori érmek kerültek elő. 1938-ban villanyvezeték oszlopának állításakor, 1970-ben pedig az árvízvédelmi munkák közben kerültek elő csontvázak. A jelenségek egyértelműen középkori templom körüli temetőre utalnak. 385 Szatmári 1998. • w > GyO 6; Bvmt I. 181, 393, II. 218, 220-223, III. 63, 260; Csvmt I. 447; Cs I. 648; Györffy 1987. 504. 387 Szegfű 1973. 80, 86; Csvmt I. 447; Bvmt II. 220-221. 101 Az épületről azonban az ásatások ellenére sincsenek információink. A későbbi helyszíni szemléken megfigyelt, szétdobált középkori téglákból ítélve ez a templom, részben vagy teljesen, téglából épülhetett. A környéken Árpád-kori és késő középkori cserepek fordulnak elő. 388 Berény II (Bal Berény). A Berényre vonatkozó okleveles adatok arra utalnak, hogy a falu a korai időkben, legalábbis a XIV. században még két településből vagy településrészből állt. A XVI. században azonban már egységes volt, s régebbi megosztottságára csupán a megemlített elnevezésekből lehet következtetni. Ez alapján bizonyos az is, hogy Berénnyel kapcsolatban összesen két templommal kell számolnunk. 1552-ben ugyanis a berényi, 2 forint fizetésére kötelezett plébános mellett számba vették a bal berényi plébánost is, s neki 3 forintot kellett volna fizetnie. 389 A két templom közül csak egyiknek a helyét ismerjük (Bodzás-halom), de annak bármelyikkel történő azonosítása problémát okoz. Boldogfalva. 1510: Bodogfalwa, 1511: Bodogfalwa, 1526: Bodogfalwa, 1558: Bodogfalwa, 1567,1679. 390 Neve valószínűleg a falu templomának védőszentjére, Szűz Máriára utal, bár a forrásokban nem Boldog(asszony) falva, hanem következetesen Bodogfalva alakban fordul elő. Templomának helyét 1729-ben is mutogatták még. 1936-ban a falu helyén szántáskor faragott kődarabra bukkantak, s ezt követően 1937-ben Implom József végzett itt ásatást a templom felkutatására. Tégla- és vakolattörmeléken kívül azonban csak sírokat talált. A sírokból késő középkori leletek 388 Kürti 1973. 23-24, 62, 68-69; MRT 10. 551-555. (9/18. lelőhely) 389 Bvmt II. 218; Bonyhai 1933-1934. 8, 122; Szegfű 1973. 86. 390 GyO 57, 60, 94, 277; Bvmt II. 47; Káldy-Nagy 1982. 54.
