Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

maradt, legalábbis a domb ásatásokkal megkutatott részei. Biztos tehát, hogy amikor a korai bronzkor legvégén, Кг. e. 1700 táján ismét megtelepedtek rajta, akkor teljesen új lakosság érkezett: bronzkori földművelők, akik legfeljebb igen kései utódai lehettek a rézkoriaknak, de lehet az is, hogy egészen új jövevények voltak. Viszont ők is olyan életformában éltek, amely telit alakított ki. Ennek legalább négy építési rétege került а С humusz fölé. Ezek maradványait azonban a szőlőtelepítés és a teli közepének lehordása, továbbá a Csolt-monostor körüli élet és temetkezései annyira megbolygatták, hogy általános megállapításokon kívül további ásatásokig részleteket alig lehet mondani róluk. A korszakot gyulavarsándi kultúrának nevezzük. Szerette az áradásos térségekből kiemelkedő magaslatokat, és itt készen állott számára egy ilyen hely, a mágori teli. Ennek ellenére gondosan előkészítette házainak helyét, legyalulta a kiemelkedéseket, és feltöltötte a gödröket. Majd sok agyagból és fából megépítette a házait, melyek lényegében nem különböznek az újkőkoriaktól. Gyakran pusztította őket tűzvész: ezt tapasztaljuk a pincemúzeum végében látható vörösre átégett rétegekből, a fekete, kormos-hamus csíkokból, a nem egyszer szinte üvegesre átégett agyagedényekből (30-31. kép). Fejlődött viszont a házak berendezése: épített tűzhelyek voltak, sőt agyagkatlanok is (az egyik metszete ott látható a szelvény északi, végső falán). A padlót általában gyékény szőnyegekkel fedték (gyékény mindig bőven volt a Sárréten), a tűzhelyek felszerelése igyekezett a kényelmet is szolgálni: például az edényeket megtámasztó agyag tűzikutyákkal. Gyakoriak a házakban a szövőszékre utaló agyagnehezékek (amelyek a függőlegesen álló kézi szövőszék láncfonalait feszítették egyenesre). A négy építési réteg közül a legkorábbihoz itt is tartozott egy építési áldozat: maradványai, egy kutya vagy juh csontváza a felső lépcső belső, a néző felőli oldalánál alul vannak, kívülről csak nehezen látható. A legbelső sarokban a legfelső réteg vörös színe elárulja, hogy a középső bronzkor végén az egész telep leégett, elnéptelenedett. 83