Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999 (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Munkácsy Mihály Múzeum rövid története

románok esetében pedig a szellemi néprajz témakörébe tartoznak (népszokások, népköltészet). A történeti kutatások főként az egyes települések történetének és a nagyobb történeti csomópontok feltárásához fűződtek. A nyolcvanas években csökkent a társadalom- és politikatörténet - ezen belül a munkásmozgalom-történet - korábbi túlsúlya, és előtérbe kerültek a művelődés-, az ipar-, az agrár-, és a közigazgatás-történeti témák. A megjelent művészettörténeti munkák többsége valamilyen formában a megye képzőművészeti múltjához kötődött, de a kilencvenes évek elején az erdélyi magyar képzőművészet témájában is született publikáció. A kutatások nagyrészt a megyebeli művészek életútjának részben kiállítási katalógusokban, részben tanulmányokban való bemutatására irányultak. A Munkácsy-életmű jobb megértése szempontjából jelentősek a múzeum névadójának családjára vonatkozó kutatások. A város anyagi áldozatának köszönhetően 1972ben új kiállító egységgel, a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum. A létesítmény egy múlt századi módos gazda házát mutatja be, a látogatók bejegyzései szerint nagy sikerrel. A múzeum állandó kiállításai közül 1964-től 1980ig állt a Békés népe a szabadságért elnevezésű, mely a vidék múltját történeti, néprajzi, képzőművészeti anyagot komplexen felvonultalva mutatta be. Mai szemmel is korszerű szemléletű tárlat a Munkácsy-emlékszobával együtt jól szolgálta az oktatás, az idegenforgalom igényeit. 1980-ban nyitották meg az.új épületben a Néprajzi csoportok Békésben a XVIII-XIX. században című néprajzi-történeti tárlatot. Az eredetileg kéttermes kiállításnak első, lebontott része a gazdálkodás, a népi építészet gazdag anyagát vonultatta fel. A ma is látható terem a különböző nemzetiségek tisztaszobáinak, a szőttesek, hímzések, a jeles napok és a nagy életfordulók, a népi kerámia válogatott anyagával ad ízelítőt a békési paraszti kultúráról. 1983-1996 között volt látható a Pillantás a természetbe című természetrajzi kiállítás, amelyet a Pro Natura című állandó természettudományi kiállítás váltott fel. Az ideiglenes kiállítások zöme képzőművészeti, főleg kortárs képzőművészeti volt. Jelentősebb számban rendeztek történeti, két-három évenként néprajzi, s ennél is ritkábban természettudományi vagy régészeti kiállításokat. A Munkácsy Mihály Múzeum két, országos jelentőséggel bíró időszaki tárlatnak ad otthont. 1957-ben indult a tiszántúli képzőművészek vándorkiállítása, amely 1960tól Alföldi Tárlat néven fogadja a kiállító művészeket. 1978-ban rendezték meg először az Alkalmazott Grafikai Biennálét (1992-től Országos Tervező Grafikai Biennale), amely egyrészt az országban egyedülállóan a legjobb tervezőgrafikusoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget, másrészt a szakma számára egy összegzés is egyben, mivel mindig az elmúlt két év publikált, vagy tervben lévő legújabb munkáit tárja az érdeklődők elé. A rendszerváltást követően kiszélesedtek a múzeum nemzetközi kapcsolatai, s előbb az Arad Megyei Múzeumok Igazgatóságával, majd a Szlovák Nemzeti Múzeummal kötött a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága együttműködési szerződést, melyeknek köszönhetően több kiállítás cseréjére került sor. 1998-ban új kiállítóhellyel bővült a múzeum: a korábban a Gabonaipari Vállalat, majd a város tulajdonában lévő Gabonamúzeum került az intézmény kezelésébe. A múzeum közönségkapcsolatai más területekhez hasonlóan szintén a hetvenes években lendültek fel. important achievements of tlie ethnographical scientific work - relating to national programmes - concerned the national minorities of the region. The publications touch the material relations of ethnography (farming, folk architecture) in case of Slovakian population and spiritual topics of ethnography (folk custom, folk poetry) in case of Serbs and Roumanians. The historical researches targeted the exploration of tlie histories of the individual settlements and of the more important historical turn-points. In the eighties the social and political history - especially the labour movement history - lost its former predominance, and the educational, industrial, agrarian, administrationhistorical topics came into prominence. Majority of the published art historian works was linked up with the past of art of the county e.g. at tlie beginning of tlie nineties a publication came out, treating also the Transylvanian Hungarian art. The researches mainly targeted to construct the biography of the artists living in the county, partly in exhibition catalogues, partly in studies. Other researches related to the family of the eponym of the museum led to a better interpretation of the Munkácsy-oeuvre. In 1972, owing to the financial contribution of tlie city, the museum was extended with a new exhibition-unit, tlie Slovak House. The establishment shows a house of a wealthier farmer from the previous century, unfortunately without farming yard and back premises, but according to the notes of the visitors, however, with great success. One of the permanent exhibitions of the museum, the For the liberty of the people of Békés, was displayed from 1964 till 1980 and it showed the past of the region by bringing out materials from the field of history, ethnography and history of art in a complex way. It served well tlie requirements of education and tourism together with tlie Munkácsy Memorial Room. The ethnographical-historical exhibition entitled Ethnographical groups in Békés in the 18* -]9

t century opened in tlie new building in 1980. The first part of tlie originally two-roomed exhibition, which has already been decomposed, showed tlie rich materials of the old-type farming and the folk architecture. The room that can be seen also today gives an inkling of tlie peasant culture of Békés with tlie selected materials of the ben, homespun, embroideries, noted days and big lifeturns and folk ceramics. The exhibition of natural history, entitled Glancing at the nature, could be seen between 1983 and 1996, which was replaced by permanent exhibition entitled Pro Natura. Most of the temporal exhibitions displayed works of art, mainly contemporary art. Historical exhibitions were arranged in more significant numbers, ethnographical exhibitions were organised in every twothree years, natural scientific or archaeological exhibitions even rarer. The Munkácsy Mihály Museum gives home to two temporal exhibitions of national significance. The travelling exhibition of the artists of tlie Tiszántúl [the area beyond the River Tisza] started in 1957, which as Exhibition of the Great Plain has received the exhibiting artists since 1960. The first Applied Graphic Biennial was organised in 1978 (from 1992 it is National Designing Graphic Biennial) which on one hand, uniquely in the country, gives exhibiting opportunity to tlie best graphic artists, on the other hand it is also a review for the professional circles, as it displays always the works either published in tlie past two years or the newest ones being under construction. Following tlie change in the political system the international relations of tlie museum was extended, and the Directorship of the Museums of Békés County made a co-operational contract first with tlie Directorship of the Museums of Arad County and afterwards with the Slovakian National Museum. Owing to these contacts more exhibitions were exchanged. In 1998 tlie museum was extended with a new exhibition-place: tlie institution 15