Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999 (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Munkácsy Mihály Múzeum rövid története

A tanácsi kezelésbe adáskor a múzeumban egyetlen régész, történész, művészettörténész, vagy természettudományos muzeológus sem volt. Nagyjából egy évtizedes fokozatos fejlesztés eredményeként a hetvenes évek közepére valamennyi, a múzeum feladatkörébe tartozó szakág művelésének megteremtették a személyi feltételeit. A hetvenes évek közepétől sor került a tudományos és technikai segédszemélyzet (gyűjteménykezelő, restaurátor, fotós, kiállítás-rendező stb.) létszámának növelésére. A státusok folyamatos betöltését azonban nem minden estben sikerült biztosítani, s a rendszeres munkát akadályozta - különösen a történeti és a néprajzi muzeológia területén - az erőteljes fluktuáció. A megnövekedett személyi állománynak köszönhetően a hetvenes évek folyamán létrehozták a régészeti, a közművelődési és a néprajzi-nemzetiségi osztályt, a nyolcvanas évek legelején pedig a történetit és a temészettudományit. A gyarapodó gyűjtemények, az új munkatársak elhelyezése egyre nagyobb gondot jelentett, így a múzeum bővítése mindinkább halaszthatatlanabbá vált. 1968ban a megyei tanács egy új, a Munkácsy Mihály Múzeummal szerves egységet alkotó nemzetiségi múzeum létesítéséről döntött. A határozat értelmében a szomszédos telken felépítendő új épületben a tervezés során kiszolgáló műhelyeknek, raktáraknak is helyet szorítottak. A telek kisajátításának elhúzódása, tervezési és egyéb problémák miatt végül is 1975-ben kezdődött el az építkezés, s az ünnepélyes megnyitóra 1978. augusztus 12-én került sor. Az új épület 840 m

2-rel, azaz 80%-al növelte meg a múzeum alapterületét. A jelentős bővülés ellenére a múzeum még mindig nem érte el azt a szintet, amivel a megyei múzeumok többsége már akkor rendelkezett. A feladatok ellátásához a műhelyek hamarosan szűknek bizonyultak, a raktárak gyorsan teltek. A férőhelygondokon külső raktárak igénybevételével próbáltak enyhíteni, de azok többsége őrzési, állagvédelmi szempontból nem volt megfelelő, s az utóbbi tíz-tizenkét évben a viszonylag gyakori költöztetés sem tett jót a tárgyaknak. A múzeum 1950 óta lényegében változatlan gyűjtőköre és gyűjtőterülete a hetvenes évek közepén két vonatkozásban módosult: a magyarországi szlovákok és románok néprajzi és helytörténeti anyagának, valamint a XX. századi magyar művészek grafikai alkotásainak tekintetében országos érvényű lett. Az új feladatok kijelölését azonban nem minden területen követte a megfelelő személyi és anyagi feltételek biztosítása a fenntartó részéről. A hazánk távolabbi vidékein élő szlovákok múzeumunk számára gyakorlatilag nem elérhetőek, így e kisebbség esetében rendszeres gyűjtés inkább csak a dél-alföldi régió területén folyhat. A személyi ellátottság javulása kedvezően hatott az intézmény tudományos munkájára. 1970-ben indították a megyei múzeumi szervezet közleményeinek sorozatát, melynek idáig 19 kötete jelent meg. A természettudományos munka területén elsősorban az 1980-ban induló Békés megye természeti képe című programot kell kiemelnünk, melynek célja a régió állat- és növényvilágának felmérése. A külső munkatársak bevonásával megvalósított program eredményeként 1989-ben több mint félszáz területet, illetve természeti értéket helyeztek védelem alá, s ezáltal jelentős szerepe volt a Körös-Maros Nemzeti Park létrehozásában. Régészeink bekapcsolódtak az MTA Régészeti Intézete által irányított országos topográfiai kutatások regionális munkálataiba, melyek eredményeként napjainkra már a harmadik megyei vonatkozású kötet látott napvilágot. A néprajzi tudományos munka legfontosabb eredményei - az országos programokhoz kapcsolódva - a vidék nemzetiségeire vonatkozóan születtek. A publikációk a szlovák ajkú lakosság vonatkozásában elsősorban a tárgyi (gazdálkodás, népi építészet), a szerbek és declining economic circumstances the increase in the budget could not balance the increasing outcomes due to rising prices. The rate of amounts to be spent on special tasks, especially on collection-development decreased within the budget. The portion of this latter was almost 13,5% in 1980, it was only 3,3% in 1985, 3,2% in 1990, and nowadays it still does not reach the 5%. When the Coimcil took over the museum, there were not one archaeologist, historian, art historian or natural scientist in the museum. As the result of development during approx. one decade, till the middle of the seventies, the personnel conditions were improved in case of all the special fields of the museum. The posts, however, were not occupied permanently, the intensive fluctuation hindered the regular work - especially in the field of historical and ethnographical museology. Owing to the increase in the personnel during the seventies, the departments of archaeology, public education, ethnography-national minorities were formed, and at the beginning of the eighties the departments of history and natural science were also organised. To place the enriching collections and the new staff was an intensifying problem, so the extension of the museum became more and more unavoidable. In 1968 the county council decided about establishing a new museum for the collection of national minorities, which was integrated with the Munkácsy Mihály Museum. According to the decision service-workshops and depositories were designed in the new building to be constructed on the neighbouring site. Owing to protraction of expropriation of the site, and to designing and other problems the construction started eventually only in 1975, and the formal opening was on 12

th August 1978. The new building increased the basic area of the museum with 80% or 840 m

2

. In spite of the significant extension, the museum still not reached the level that was characteristic of the majority of the county-museums. The workshops soon proved to be small, the depositories became full quickly. The museum tried to alleviate the space-problems by using external depositories but the majority of them was not proper from the aspects of preservation and consistency-protection and the relatively frequent removals were also not beneficial to the objects in the last ten-twelve years. The collection-interest and collection-area of the museum, which were unchanged in substance since 1950, were modified in two fields in the middle of the seventies. The sphere of operation of the museum was extended to the whole country in respect to the ethnographical and local historical materials of the Slovaks and Roumanians living in Hungary as well as to the graphics of the Hungarian artists in the twentietli century. The specification of the new tasks, however, was not followed in every case by supplying proper personnel and financial conditions from the side of the maintainer. Slovaks living in farther regions of our country virtually caimot be reached for our museum, thus regular collection can be carried out only in the region of the South Great Plain in case of this minority. Improvement in personnel had advantageous impact on the scientific work of the institution. Series of proceedings of the county-museum organisation was started in 1970, of which 19 volumes has been published so far. In the field of natural scientific work primarily we have to emphasise the programme entitled "Natural character of Békés county" started in 1980, which objective is to survey the flora and the fauna of the region. As the result of the programme implemented by involving external experts, more than fifteen areas and natural values were taken under protection in 1989, through which we had significant role in founding the Körös-Maros National Park. Our archaeologists have joined the regional works of the national topographic researches directed by the Archaeological Institution of the Hungarian Scientific Academy (MTA). Owing to this work, up to now, the third volume dealing with the county was published. The most 14