Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Pelbárt Jenő–Domokos Tamás: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2005)

Indokolja a jelenleg használatban lévő magyar elnevezések felülvizsgálatát az a tény is, hogy a különböző időpontokban, más-más munkában közreadott puhatestű elnevezések sem egymással, sem a magyar állatnevek névadási, illetve helyesírási szabályaival (Gozmány, 1994) nincsenek összhangban. A helyes magyar nevek használatát a következő problémák nehezítik: - tévesen adott család-, génusz-, és fajnevek (pl.: Anodonta anodonta = kacsakagyló. A magyar név itt teljesen téves, mivel a Lepas génuszba tartozó fajokat nevezik kacsakagylónak.) - azonos család- és faj nevek, - elavult nevek, - alapvető rendszertani változások miatt helytelenné vált nevek, - a magyar állatnevek elfogadott helyesírásának ellentmondó nevek, - az eredeti latin elnevezéstől teljesen idegen, hibás nevek, - az eredeti latin névnek ellentmondó magyar nevek, - sok, jelentésben eltérő társnév megléte, - a magyar név teljes hiánya. A legtöbb jól használható magyar köznyelvi puhatestű (rendszertani és faj) elnevezés a Jolsvay-Steinmann-Szily (1977): A magyar állatvilág szótára című könyvben található. Ezt forgatják a legtöbben, mint e tárgykörben irányadónak tekinthető művet. Ez azonban a standard, társ- és népi elnevezéseknek csupán olyan gyűjteménye, amely az ismert és fent vázolt problémákkal küzdő szakmai forrásokból (tudományos és ismeretterjesztő állattani művekből, szótárakból, állathatározókból, stb.) összegyűjtött címszavakat közli, azok hitelességének vizsgálata nélkül. Az általános magyar nevezéktani szabályok szerint (Gozmány, 1994) a magyar magasabb rendszertani egységek neveit a következő végződésekkel kellene ellátni: osztály: -idomúak alosztály: -szabásúak rend: -alakúak alrend: -alkatúak főcsalád: -szerűek család: -félék A Mollusca törzs vonatkozásában nálunk használatban lévő magyar elnevezések azonban ezt a szabályt egyáltalán nem követik. Történelmileg így alakult. Akár családnévről, akár génusznévről van szó, azok egyszerűen csak többes számban állnak (pl.: orsócsigák, az orsócsigafélék helyett). Tehát első ránézésre nem derül ki, hogy milyen rendszertani egységet képvisel az adott név. Listánkban csak a családnevek érintettek, azok széleskörben elterjedt elnevezésein azonban nem kívánunk változtatni. A fajok magyar köznyelvi elnevezését nehézkessé teszi a puhatestűekre vonatkozó hétköznapi ismeretek igen alacsony szintje. Ez az oka annak, hogy minden esetben tartalmaznia kell a névnek a csiga és a kagyló, „toldalékot". (Egy rovar vagy 24