Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

4. A élő állat tömege [= M (g)] az éti csiga és az ugarcsiga esetében. 5. Élőhely, habitât (H:).

19 6. Táplálkozási szokások, trófitási szint (T:) megadása.

20 7. Állatföldrajzi kategóriája, földrajzi elterjedése (E:). 8. MRP

1 9. IUCN kategória. 10. Gyűjtőhelyek közigazgatási hovatartozásának, a régión belőli előfordulásának megadása felsorolásban, illetve UTM-hálós térképen.

22 11. Egyéb megjegyzések. Itt esik szó a környező országokban elfoglalt védettségi státuszáról!

23 12. Az adott fajjal foglalkozó válogatott irodalom. Az egyes fajokról közölt információk terjedelme ismereteinknek megfelelően igen változó. 1. Balogcsiga/harántfogú törpecsiga

24 (Verigo angustior) - HD: H.

25 A 2 mm-t alig elérő csiga balra csavarodott, tojásdad alakú háza sárgás-, vörösesbarna. A ház finoman, szabályosan vonalkázott. A házacska szájadéka majdnem szívet formáz. A szájadékban látható lemezek, redők vagy összefoglalóan fogak közül, melyeknek száma általában 4, az egyik nagyon magas, lemezszerű és mélyen benyúlik a ház belsejébe. Ez a szájadékban keresztbe, harántba futónak látszó fog megkülönbözteti a többi hazai törpecsigától. (Ez tehát a névadó fog.) Jellemzők: k:5-6 m: 1,5-2 sz: 0,9-1,0 H: higrofil (nedvességet kedvelő, égeres láp) T: szaprofág E: Ny-palearktikus, európai, káspi-szarmata, dác-podoliai centrumú MRI:3 IUCN:V Előfordulása: Szarvas (Arborétum - Lehet, hogy a néhány előforduló példány az arborétumban használt dunántúli tőzegből származik!) Szeged (Maros uszadéka), Biharagra (Nagy-Csiki-tó, égeres). A biharugrai előfordulása az egyetlen megbízható délkelet-alföldi adat. Ausztriában is védett. 25