Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

2. Bánáti csiga (korábban Chilostoma, Helicigona, ma Drobacia banatica)

16 Viszonylag nagy, lencse alakú; barna övvel díszített szarubarna, sárgásbarna, zöldes árnyalatú olajbarna házának kezdeti kanyarulatai élesen tarajosak. A ház növekedése során a taraj fokozatosan tompul, s a fehér-rózsaszín ajakduzzanata előtt már teljesen legömbölyített. A szájadék kihajlott szegélyű. Köldöke elég tág, és a ráhajló perem részben fedi. A ház felszíne selymes a szabálytalan vonalkázottság és a spirálisan futó rovátkoltság hatására. A szkulptúrája,

27 felszíni finomrajzolata annyira jellegzetes, hogy már a ház egy darabkája is elegendő a faj meghatározásához. Az állat teste karcsú, finoman szemcsés,

28 hátoldalán középen sárgás vonallal megszakított szürkésbarna. Feje és tapogatói sötétebbek. Talpa sárgásszürke, fehéres-szürke. Köpenyét fekete foltok márványozzák. Hazánkban a következő négy folyóhoz, illetve vízgyűjtőjéhez kapcsolódik, közvetlenül vagy közvetve, ennek a kárpáti fajnak az előfordulása: Tisza, SebesKörös (Korhány - Pánt-ér), Fekete-Körös, Maros. Jellemzők: k: 5,5-6 m: 16-21 sz: 22-36 H: erdei (föz,kőris, nemesnyár,szil, tölgy) T: fitofág E: közép-európai, dác-podoliai centrumú MRI:7 IUCN:V Előfordulása: Tisza: Tiszabecs (Szabó-füzes), Vásárosnamény (Bagiszegi-erdő). Korhány - Pánt-ér: Geszt (Tisza-kastélypark). Kettős-Körös: Békés (uszadék). FeketeKörös: Gyula-Gyulavári (Dénesmajori-csigás-erdő, Sitkai-erdő). Maros: Nagylak (erdősáv), Magyar-csanád (erdősáv), Makó (strand, Makó-landori Erdők TT), Kiszombor (füzes), Ferencszállás (erdő, védtöltés), Klárafalva (füzes, nemesnyáras), Szeged-Tápé (Vetyehát - füzes és nemes-nyáras), Deszk (füzes). Köztudott, hogy a Praecarpaticum

29 egyik reprezentáns faja. A hidrochor

30 elterjedésre való hajlama, könnyen észlelhető mérete, mozgékonysága miatt; a malakozoogeográfiai

31 vizsgálatok fontos tesztállata. Az 1. ábra 6 fekete pontja a faj Fekete-Köröshöz kapcsolódó jelenlegi, a nagy felezett fekete pontok pedig a korábbi fluktuációs foltokat mutatják be. Ukrajnában is RDB-s. Irodalom: Bába Károly (1969): Zönologische Untersuchungen der an der Flussbettkante der Tisza und ihrer Nebenflüsse lebenden Schnecken - Tiscia, 5: 107-119. 26