Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

Natura Bekesiensis - 3., Békéscsaba, 75-85., 1996. TŰNŐDÉS AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET HARMONIKUS EMBERI KAPCSOLATÁNAK PEDAGÓGIÁJÁRÓL Csizmazia György Szeretem a gombasalátát, s evés közben a gombák furcsa szerepén meditálok rendszerint. Ők alkotják az élőlények sötét alvilágát, az enyészet részesei, hiszen oszlásban lévő anyagokból táplálkoznak. Ők közvetítenek az élő és élettelen között, élet-halál közt forognak. Rekuperálják a régit, hogy az újnak tápanyaga legyen. Igazi rendszerváltós lények. Nem így az ember..., az ember azon tűnődik, mi az, ami már a hátam mögött van és mi jöhet..., jámbor óhaj, vagy harcos küzdés? Látom eközben a szükséges harmónia vágyát, értem a megvalósulás akadályait, s megpróbálom szavakba zárni e kérdést. Lakásunk, kertünk, parkjaink, magyar rétek és puszták környezeti átalakulásai ütnek és simogatnak! Hogyan s mennyire veszélyes e természetes környezetünk megváltoztatása? Az ember fauna tevékenysége és a természeti környezet evolúciója meddig harmonizál? Mit tehetünk, mibe kerül, hogy ez a megélt környezeti diszharmónia - közös mindennapi szomorú tapasztalatunk - jó irányba mozduljon? Hiszen alap emberi viselkedési tétel, s megdönthetetlen, hogy a viselkedés szabályait, típusait egytől-egyig gyermekkor1 Mert napjainkban is az amerikanizálódó, reklámdömpinges fogyasztási társadalomra kényszerítő hatások hálójában vergődünk. Minden megszerezhető (pénzért), s minden eldobható, az INTERNET internacionalizmusa pedig a helyi természeti értékek ellen hat, a szülőföld érzését öli meg. 75