Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Czeglédi Beáta: A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete

van, hogy pusztulásának megakadályozása eredménytelen lenne. Úgy gondolom, ha nem is tudnánk javítani a mostani helyzeten, legalább mai állapotát megőrizhetnénk, a pusztulást lelassíthatnánk, megállíthatnánk. Ha a nagyszénásiak, békés megyeiek tennének valamit a Mágocs-ér illetve a még megmaradt erek, természeti értékek érdekében, talán sikerülne megállítani ezen a területen a pusztulást. Mesterséges eszközökkel segíteni kell abban, hogy vonzó, a régihez valamelyest hasonló megjelenését visszakapja. Legelőször is számba kell venni a még menthető adottságokat. Az arra még érdemes ősi vízmedreket, ereket, fokokat, természetvédelmi területté kell nyilvánítani. Nem feltétlenül az országos főhatóság szükséges itt, hiszen a települések önkormányzatainak is van védetté nyilvánító joga. Az esetek zömében ilyen helyi védelemről lehetne szó. A természetvédelmi szempontból még számottevő adottságok víztani, növénytani és állattani kutatását meg kell szervezi, s azok alapján kidolgozni a kezelési kívánalmakat. Egyenként meg kell határozni jövőbeni rendeltetésüket. Teljes érintetlenséggel járó természetvédelmi oltalom; vagy emellett bizonyos funkciókat is betölthet: pl. belvízmentesítés, öntözés stb. Pl. a Kórógy-ér területén sikerült megőrizni valamit az ősi képből, de vizéből öntöznek is. A Mágocs-ér vizét is használták öntözésre az 1975-80-as években. Most az ér mentén végig kiosztott magánföldek találhatók. Az utóbbi évek aszályossága miatt szükséges lenne az öntözés, ami ezeken a területeken megoldható, a Kórógy-ér mintájára. Mivel az ér vízmennyisége ehhez kevés, a Körösökről csatornázással tudnák biztosítani a vízutánpótlást. Esetleg csapadékvíz elvezetését is elláthatná, ha túl sok csapadék lenne, pl. a kardoskúti Fehér-tóba vezetik a legelőkről 65