Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Czeglédi Beáta: A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete

a felesleges vizet. A rendeltetés során kell dönteni a vízminőségi követelményekről is. A környékbeli erek fontos geológiai emlékek is. Ezeknek a természetes terepalakulatoknak megőrzése is hozzátartozik az erek pusztulásának megállításához. Amennyiben a Körös-vidé-ki Nemzeti Park létrejönne, ez a terület déli határként hozzátartozhatna. Ha további romlását megakadályoznánk, a nemzeti park megalakításakor könnyebb lenne természetvédelmi területként javítani helyzetén. Viszont, ha ezek a területek mezőgazdasági müvelés alá kerülnek, a geológiai formák eltűnnek, mivel a terepet egyenletesre szántják össze. Erre példa a Szénás-ér, ahol nem is olyan rég a Békési-Szentesi út mentén 5-6 méter szintkülönbségek léteztek. Ma már alig kivehető ez. A Mágocs-érnek több olyan területe van (pl. Hármas határtól a Kerek-tóig), ahol még nagyon jól látszik a régi Maros egykori medre. Ezeket a terepalakulatokat pedig mindenképpen meg kell őriznünk. A területen feltétlenül meg kell oldani a növényzet viszszatelepítését. Az eredeti növényzet és őshonos fák ültetésével, összemosásával esztétikailag is szép környezetet lehetne kialakítani. A Mágocs-értől néhány km-re menne a tervezett Déli autópálya, Nagyszénás és Orosháza között. Nagyszénás déli határában (is) erdősáv ültetésével akarnak védekezni az innen származó szennyezés ellen. Ezt a fásítást lehetne megoldani az őshonos fajokkal. Az ér partján lévő őskori és középkori településhelyek feltárásával, emlékhellyé alakításával a természetes környezet helyreállítása elengedhetetlen lenne. Egy lakott település létrejöttében különösen fontos szerepet játszik az adott térség vízrajza. Mivel a község körzetében több természetes ér folyt, va66