Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

A fenti kép - környezetvédelmi lényegét nézve - általában jellemző a fölsőoktatásban használt, ajánlott többi könyvre is. A PRO RENOVADA CULTURAE HUNGÁRIA Környezetvédelmi nevelés a felsőoktatásban - c. alapítvány célja fölkutatni azokat a lehetőségeket, amelyek a jövő értelmiségének a környezet-harmonikus képzését megalapozzák. Ez reményteljes alapítvány, anyagi erőforrásai is tevőlegesek. Bár úgy gondolom, jelenben a felsőoktatásban mégsem a jegyzeteken és a tankönyveken múlik a jó célprogram megvalósulása, hanem az oktatók szakmai, emberi és pedagógiai kulturáltságán és tettein. Az oktatók testi-lelki-szellemi harmóniáján! Mert az az oktató, aki a létminimum alatt „él", hogyan tudja végezni munkáját úgy, hogy az ideális gondolatiság kivirágozzék hallgatóiban. S a végzett hallgatók tanárként, most kikerülve, észlelik a rendszerváltás iskolájának s társadalmunknak minden gondját. Az önkormányzatok segítsége racionális és funkcionális tekintetben igen fontos (volna!). Nagyon is könnyen előfordulhat, hogy a lehetőségeket és a feltételeket messze meghaladó elképzelések, sőt politikai döntések születnek az iskola átalakításáról. (Lásd: NAT) Különböző változtatások indulhatnak el a pedagógusok feje felett, amikhez csak hosszabb távon lehetne megteremteni a szükséges feltételeket. Számos jel alapján figyelmeztetnünk kell a volumentarizmus veszélyére. Közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy megóvjuk az iskolát a szakszerűséget mellőző, ötletszerű elképzelésektől, az olyan jó szándékú változtatásoktól, amelyek elvileg akár elfogadható célokat tűznek ki, de hiányoznak a realizálás feltételei. Mit lehet itt tenni? A jelen helyzet kiélezett ellentmondása, hogy a rendszerváltás az iskola gyors fejlesztését igényelné, de a rendelkezésre álló föltételek csak morzsányi változtatásokat tesznek lehetővé. 83