Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

környezetvédelmi problémák mögött rejtőző ökológiai okok keresése és fölismerése. Pedig ennek a gondolkodásmódnak kialakítása volna a legfontosabb pedagógiai föladat.! Ez az alapja a természetet értő és ezzel harmonizáló életvitelnek. Ad. 2. Az igazgatók véleményéből kitűnik, hogy a környezeti nevelés problémáival kivétel nélkül minden iskola foglalkozik valamilyen formában. De ezek a nevelési föladatok még részlegesen sem épülnek be az oktatás-ne-velési föladatok egységes folyamatába. (Madarak-fák napján az egész iskola kirándul pl. egy természetvédelmi területre..., egy „illusztris" előadó szózata stb.) Ad. 3. A tanulók környezetismerete (faj ismerete) igen gyenge, közvetlen környezetük élővilágát sem ismerik (iskolájuk udvarán milyen fafajok élnek?), nem beszélve lakóhelyük, helyi pátriájuk növényeiről, állatairól. S ez nemcsak környezeti nevelésünk, de bizony egész oktatásunk lényegét érinti (magoltatás). A környezeti ártalmakról viszonylag tájékozottak (TV, újságok), de felelősségérzetük gyenge. Az egyes tantárgyak, s persze azokat tanító nevelők (magyar, történelem, ének, rajz, fizika stb.) még nem érzik magukénak ezt a föladatot! S nem is valószínű, hogy érzékenyek lennének, hiszen a felsőoktatású tanárképzésben kimaradnak ezen ismeretekből. Viktor András véleménye szerint (is) a környezeti nevelés csak akkor hatékony, ha nem szűkül le néhány tantárgyra (biológia, kémia, környezetismeret), hanem integráns része az iskolai élet egészének, s minden tantárgyban él! S itt már jelentkeznek az objektív gondok, mert a jelenleg használatos tankönyvek és az abból tanító nevelők - jelen követelmény79