Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

- természetfilozófiái-természetvédelmi orientáltsággal. Ma örömmel találkozhatunk e pedagógusokkal művelődési házak környezetvédő klubjaiban; vezetőként, elkötelezetten végzik harmonikus környezeti gondolkodást stimuláló munkájukat (is). Érdekes az IEA (az Iskolai Oktatási Eredményeket öszszehasonlító nemzetközi szervezet) 1985. évi világméretű felmérése, amely az általános iskolából kikerülő korosztály biológiai tudásszintjét mérte föl. (Arra gondolva, hogy e tárgynak van a legszorosabb kapcsolata a környezetvédelmi kérdésekkel). S ebben Magyarország az első helyen volt, Japánt megelőzve! Ugyanakkor jól mutatja az OPI 1988-as reprezentatív fölmérése, hogy aki „jól tudja fölmondani" a biológiát, az még messze van a környezetbarát módon való éléstől, sőt a gondolkodástól is! íme az OPI három kérdésére kapott adatok esenciája: 1. Milyen mélységű a tanulók környezetismerete és hogyan hat a gondolkodásban? 2. Milyen a tanulók viszonya, véleménye, értékrendje a környezeti neveléssel, mint pedagógiai feladattal kapcsolatban (interjú 41 igazgatóval)? 3. Milyen a tanulók viszonya a természetes és ember által létrehozott környezethez? Az eredmények az alábbiakban foglalhatók össze röviden: Ad 1. A tanulók ökológiai jellegű ismeretei - természetesen azok, amelyekről a tankönyvek szóltak - viszonylag pontosak, de kreatív alkalmazásuk eredménytelen, csak verbális reprodukcióra képesek. Az ok-okozati összefüggések, analógiák alkalmazására új szituációkban képtelenek. Gondolkozásukban hiányzik a természet-, és 78