Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

mint tantárgyakban s tankönyvekben; arra törekszünk, hogy az ismeretanyagot verbalizáltassuk.

2 Hazánkban hullámzó vita folyik arról, hogy a természet-, környezetvédelmet külön tantárgyként lenne-e jobb tanítani, vagy mindahány tantárgy anyagába integrálva. Ez alapkérdés, s csak remélni tudom, hogy nem az első variáció jut túlsúlyba. Egyre-másra hozzák létre főiskoláinkon, egyetemeinken a környezetvédelmi szakos tanárképző szakokat. Ez pár év múlva talán kikényszerítheti a külön tantárgy oktatását is az elemi iskolákban. Az nem baj, hogy ilyen szakos tanárképzés van, sőt ..., de a közoktatásban a gyerekeknek ilyen szakot hiba volna kreálni. A harmonikus, pszichológiailag tiszta megoldás az ének, magyar, történelem, rajz, nyelvi szakok, tanárok képzésébe harmonikusan illesztett természet-, környezetismereti stúdiumokon át valósítható csak meg. Hadd említsek meg egy esetet: a véletlen tantárgyi „kaoszreformok" révén az 1980-as évek elején több évfolyam matematika, fizika, technika szakos hallgatóinak tarthattam „kör-nyezetvédelmi" foglalkozásokat/ Ma közöttük sokan foglalkoznak oktatóközpontokban, művelődési házakban, erdei iskolákban természetvédelemmel (Kecskemét, Szeged, Kiskunhalas, Orosháza stb.). Másik ilyen tapasztalatom: 10 évig oktathattam a „JGYT" Főiskolán a magyar-népmüvelés, történelem-népmüvelés, könyvár-népmüvelés szakos hallgatókat a „természettudományok filozófiai alapjai" című stúdiumra (Bóna Ervin tankönyve lett volna a kötelező). Félretéve azt, füvészkertben, múzeumban, boncteremben és laborokban járva tartottuk az órákat 2 Az élővilág és biológia órákon nincs élő anyag, nincs élő kísérlet és nincs élőlény, csak kréta, videó, TV és beszéd... Ez is kell persze, de ezek nem alkalmasak a biológiai gondolkodásmód kialakítására. Szaktárgyukon belüli lehetőséget bemutatva. 77