Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

Fürj (Coturnix coturnbc): az 1960-as évektől rendkívül meg­fogyatkozott, de még akkor is előfordult a csatorna menti területeken. Az 1980-as évek végétől egyértelmű­en nő az állománya, különösen a csatorna Nagyrét felőli arra alkalmas szakaszain. Rendszeres fészkelő. Fácán (Phasianus colchicus): gyakori állandó madár, részben a mesterséges, vadászati célú tenyésztése miatt. A ter­mészetes szaporulat nem nagyszámú, de állandóan fész­kelő. A mezőgazdasági területek vegyszerezésének drasztikus csökkenése óta (kb. 1989) újból növekszik a természetes szaporulat. Daru (Grus grus): őszi vonuláskor a Nagyrétben sokszor meg­figyelhetők maximum néhány tucatnyi pihenő csoportja­ik a csatorna közelében lévő tarlókon, szántásokon. Vízityúk (Gallinula chloropus): a csatorna nádszegélyeinek rendszeres fészkelője, elsősorban a városon kívüli sza­kaszokon. Dankasirály (Larus ridibundus): kóborláskor, táplálkozó és pihenő csoportjaik (4-20 példányok) rendszeresen meg­figyelhetők, főként ősszel és télen, a városi és a külterü­leti csatornaszakaszokon egyaránt. Örvös galamb (Columba palumbus): rendszeresen költ né­hány pár a vizsgált területen. Szinte egész évben megfi­gyelhető. Vadgerle (Streptopelia turtur): kb. 1964-től 1980-ig állomá­nya drasztikusan visszaesett, de azokban az években is rendszeresen költött a csatorna menti erdősávokban. 1980-tól fészkelőállománya lassan, de fokozatosan nő. 21

Next

/
Thumbnails
Contents