Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto): fészkelőállománya a vadgerlével (S. t.) ellentétben 1964-1980 közt volt a legnagyobb, majd azóta lassan, de fokozatosan csökkent. Most úgy mutatkozik, hogy alacsony létszámszinten stabilizálódik az állomány. Kakuk (Cuculus canorus): gyakori madár a területen, ismereteim szerint elsősorban a nádirigó fészkébe rakja tojásait. Miután tapasztalatom szerint - viszonylagos gyakorisága ellenére -, nincs annyi nádirigó fészek a csatorna nádszegélyében, mint arra a kakukok gyakoriságából következtetni kellene, valószínű, hogy más fajokat is felhasznál tojásai kiköltésére, fiókái felnevelésére. Füleskuvik (Otus scops): egy megfigyelt, ill. begyűjtött példány van a csatornapart sikkonyi szakaszáról a békéscsabai múzeum gyűjteményében az 1950-es évek elejéről. Sajnos, pontosabb adattal nem rendelkezünk. Kuvik (Athene noctua): rendszeresen költő, állandó madara a területnek, de megfogyatkozott állománnyal az 1960-as évekig tartó állapotokhoz viszonyítva. Erdei fülesbagoly (Asio otus): néhány pár költ a területen. Sarlófecske (Apus apus): nyári kóborláskor, vonuláskor többször megfigyelhettem 40-50 fős cikázó, vijjogó, vadászó csapatait napokon át a nagyréti tanyák és az Élővízcsatorna felett. Legutóbb 1995-ben. Jégmadár (Alcedo atthis): az 1960-as évekig a békési zsilip közelében ismertük fészkelését. Kóborláskor, telente is rendszeresen megfigyelhető néhány példány. Jelenlegi fészkeléséről nincs ismeretem. 22