Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 12. (Békéscsaba, 2011)
Deli Tamás: Gyomai gyomok között - Gyomaendrőd környékének iszapgyomnövényei
Eredeti élőhelyeik A törpekákás növényzet legszebb és legfajgazdagabb foltjait ma már leginkább a szántókon találjuk meg. Felmerül a kérdés: hol élhettek eredetileg ezek a növények? Hajói megfigyeljük fajaik mai elterjedését, és számba vesszük, hogy hol fordulnak elő a törpekákás növényzet legszebb foltjai, akkor azt tapasztaljuk, hogy a folyók egykori vagy mai vonalán sorakoznak. A nagyobb kiterjedésű belvízfoltokat megszemlélve leggyakrabban egykori mederszakaszok maradványait fedezhetjük fel. Az árvízi töltések megépítése előtt ezen medermaradványok nemcsak a bőségesebb csapadékú években kerültek ideiglenesen víz alá, hanem az évenkénti, esetleg gyakoribb árvizek esetén is. A kisebb-nagyobb rendszeres elöntés, majd kiszáradás fluktuációját kiválóan elviselő törpekákás növényzet nagy valószínűséggel ezekben a morotvákban élhetett eredetileg. Ezt a hipotézist látszik alátámasztani az, hogy a hullámterek kubikjaiban, illetve nyárra kiszáradó sekély vizű holtágaiban ma is gyakran találkozhatunk Nanocyperion- fajokkal. A Hármas-Körös hullámterének gyomaendrődi szakaszán több ilyen, nyár közepére kiszáradó holtágban is megtalálhatóak voltak az iszapgyomok a 2002-es florisztikai felmérés során. A meder szélén, a változó vízszintnek köszönhetően szintén megjelenhetnek iszapgyomok, köztük olyan ritkaság is, mint a terpedt csüdfü {Astragalus contortuplicatus), amelynek legújabb adatai éppen a Hármas-Körös hullámteréből származnak (JAKAB G. - RÖFLER J. - SZABÓ L. - TÓTH T. 2000). (Ez a faj Gyoma környékén még nem került elő.) Irodalmi adatok tanúsága szerint más gyomritkaságok is tenyésztek korábban a Körösök hullámterében, amelyeknek Békés megyei előfordulásait eddig még nem sikerült megerősíteni. Ilyen a gyomai adattal is rendelkező henye vasfű (Verbena supinum) vagy a Köröstarcsáról előkerült henye kunkor (Heliotropium supinum) (BORBÁSV. 1881; CSAPODI V. 1953; SOÓ R. 1948-cit. MOLNÁR V. A. - MOLNÁR A. - GULYÁS G. - SCHMOTZER A. 2000). A 2010. év nem kedvezett a hullámtéri törpekákás növényzet kifejlődésének, mivel az egyébként is későn érkező áradás nyár elejéig kitartott, és a holtágak, sőt a kubikok szintén egész évben víz alatt álltak. A folyómeder vándorlásai miatt a morotvák és azok többé-kevésbé feltöltődött szakaszainak egy része már olyan távolságra kerülhetett, hogy nem kapott évenkénti árvizeket, talaja sok helyen szikesedni kezdett. Az így létrejövő szikes tavakban (pl. az egykori Maros-meder maradványa, a
