Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 12. (Békéscsaba, 2011)

Deli Tamás: Gyomai gyomok között - Gyomaendrőd környékének iszapgyomnövényei

A kiszáradt összefüggő moszatszőnyeg sivatagi hangulatot I varázsolt Csárdaszállás-Gyomaendrőd közútja mellett a szántón t íPmm- .x \m Kardoskúti Fehértó) és mocsarakban az eredeti ártéri növényzet jó része eltűnt, de helyettük megjelentek olyan fajok, amelyek nemcsak a szélsősé­ges vízháztartást tudták elviselni, hanem a talaj felső rétegeiben felhalmo­zódó sókat is. A törpekákás növényzet legtöbb faja ehhez is képes alkalmazkodni. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy a szikes mo­csaraink szélén, annak is főleg a vízhez inni járó legelő állatok által erősen taposott részein ma is igen gazdag Nanocyperion- vegetációk tanulmányozhatók. Gyomaendrődhöz legközelebb, Körösladány határában tanulmányoztam egy nagyobb szikes mocsarat is magába foglaló élőhelykomplexet. A mocsár érde­kessége az, hogy itt az aszályosabb években is megtalálhatók az iszaplakó növények, mint pl. a magyar látonya {Elatine hungarica), az apró csetkáka (Eleocharis acicularis), az iszapfu (Lindernia procumbens) stb. Az eddigi Gyoma környéki vizsgálatok azt mutatják, hogy a szikes vagy szikesedő szántók belvizes foltjai rejtik magukban a legfajgazdagabb iszapgyom-vegetációt. Ilyen állományt Csárdaszállás és Gyoma között az egykori körgát alatt találtam. A körgáton is értékes sziki kocsordos található sziki kocsorddal ( Peucedanum officinale), réti őszirózsával {Aster sedifo- lius) és macskafarkú veronikával {Veronica spicata). A gát déli gyomos ré­szén tömeges az egyébként máshol ma már igen ritkán látható, érdekes virágú kandilla {Nigella arvensis) - a szerző megjegyzése. MOLNÁR V. A. - PFEIFFER N. (1999) szerint a szántókon ideiglenesen kialakuló Nanocy- perion-vegetáció másodlagos, társulásiam szempontból pedig kevert. A fajok egy része a „mocsári” iszapnövényzet fajai, míg más részük a könnyű ma­gokkal terjedő „ártéri” iszapnövényzet fajai közül kerülnek ki. A nagy - víz segítségével terjedő - termésekkel rendelkező ártéri iszapgyomfajok nem találhatók meg mocsarak, szántók vagy rizsföldek iszapfelszínein. Ezt a hi­potézist saját megfigyeléseim is igazolják, Gyoma környékén ugyanis a leg­fajgazdagabb foltokat a FIármas-Körös egykori árterének a Nagy-Sárrét felé eső oldalán, azaz Dévaványa irányában találtam. 7

Next

/
Thumbnails
Contents