Kisházi Gusztáv - Kiss A. János - Nagy Szilvia: „Istennek dicsőség-egymásnak segítség!” - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 8. (Békéscsaba, 2016)
Tűzesetek - Visszaemlékezések - Benne volt az idealista szellem... Kiss A. János interjúja Szentesi Istvánnal
ban magyar katonák voltak elszállásolva. Éppen a tetőn oltottunk, amikor orosz repülőgépek jelentek meg, s lőni kezdtek. Nyilván a katonákra figyeltek fel. Lejöttünk. Amikor elmentek, visszamentünk oltani, újra jöttek, mi ismét lemásztunk, így ment ez háromszor. Közben hullottak a gyújtóbombák is. Fél tizenegyre szereltünk vissza. Mire kifordultunk volna a mai Bartók Béla útra, már nem lehetett átkelni azon: áradatban jöttek Gyula felől az oroszok, s ez két nap, két éjjel így ment. Egy pillanatnyi rést kihasználva jutottunk vissza. Egy másik tűzoltókocsinkból mindent kipakoltattak az oroszok az utcán, s magukkal vitték a járművet. A Horthy-proklamáció hallatán nagyon örültünk, az oroszokkal is verebet lehetett volna fogatni, talán még nálunk is boldogabbak voltak. Aztán még aznap — ahogy akkoriban szokás volt mondani — „beb...tt az áhítat"... Mi ezután is rendben elláttuk a szolgálatunkat. — Mi történt 1956-ban? — Semmi gond nem volt, adtuk a szolgálatot, ahogy kellett. A Kazinczy utcai új laktanya második emeletén működött akkoriban a megyei rendőr-főkapitányság és a csabai kapitányság. De ebből sem lett semmi bonyodalom. Amikor elkezdődtek az események, a rendőrök mind elmentek. Mi meg jártunk tüzet oltani. — Mikor ment nyugállományba? — Még 1961-ben főtörzsőrmesterként. Gépkocsivezető voltam 1949-től, Budapesten, a Kun utcában kellett vizsgáznunk. Van egy fiunk, meg egy lányunk, ma a feleségemmel ketten élünk. A fiam az érettségi után a nyomdában dolgozott, gépmesternek tanult. Már régen ajánlottam neki, menjen tűzoltónak, ott tanulhat is. Jobban is kereshetett. Akkor lett tűzoltó, amikor bevezették a 24 óra szolgálatot 48 órás pihenővel követő szolgálati rendszert. Tiszt lett később, majd elvégezte az Államigazgatási Főiskolát is. Azóta már ő is nyugállományú. Kiss A. János Volt tűzoltó százados Benne volt az idealista szellem... Szentesi István nyugállományú főtörzsőrmester a békéscsabai tűzoltóparancsnokság legidősebb tűzoltója. Május harmincadikán lesz 89 éves. Húsz-huszonöt évet bátran letagadhatna korából. Örökifjú, s egyben régivágású műszaki. Amolyan mester úr. A motorok szerelmese, aki valaha kovácsnak tanult, majd lakatos lett. Akkoriban még Szpisjaknak hívták, aztán magyarosított. Talán mondani sem kell, igazi békéscsabai. — Ahogy telt az idő, áttértem a motorizációra — mondta Szentesi István. — A harmincas évek elején nem nagyon volt munka, Medgyesegyházán egy hentesnél dolgoztam, húst szállítottam Budapestre — sofőrként. A nevem meg úgy változott Szentesire, hogy 64
