Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
A komarnói ütközet
A komarnói ütközet 1914. szeptember 6-a vasárnap volt a következő nap. Ma rossz napunk lesz - mondják a bakák - mert vasárnap a 101 -esek napja. Ma egy hete volt a rohatyni futás! Meneteltünk Komamo felé.10 Szép verőfényes időben értünk oda. A város teljesen elhagyatott volt, alig pár ember lézengett benne. A főtéren egy osztrák csendőr képviselte a „fegyveres erőt”. A főutcán az üzletek végig feltörve, az áruk egymás hegyén-hátán, meg az utcán szétszórva. A muszkák megkezdett müve, de a mi bakáink is szívesen folytatnák a kutatást az üzletekben, ha kardlappal ki nem tessékelnék őket a tisztek! Még ebédeltünk, amikor megszólaltak a tarackjaink a hátunk mögött. Alig bírtuk kimondani: Hála Istennek! Benne vagyunk már megint a szószban! - máris közénk csaptak az ellenséges srapnelek. Komarno keleti oldalán fejlődött fel az ezredünk. Az én zászlóaljam a város alatt egy nagyobb mélyedésben, mint ezred-tártál ék foglalt állást. Hullt a srapnel az állásunkra, ahol már be voltunk ásva. Csak egy ló pusztult el. A legénység szerzett szalmát, aminek igen jó hasznát vettük, mert felette hideg éjszaka borult ránk. Minduntalan felkelegettünk éjjel, hogy sétálgatással magunkat felmelegítsük. Ha a Hold olyan melegen sütne, amint világit! Ezredünk hatásos tüzére éjjel csend volt, az ellenség kissé visszahúzódott. Erre hajnalban a városban, egy lengyel zsidó házában elszállásoltam a 15. századot, melyben előtte való napon muszkák tanyáztak. Egy pislogó petróleumlámpát gyújtottunk meg a szobában, s reggelig szundítottunk egy keveset. Reggel jött a hír, hogy kint harcoló ezredünk az oroszokat visszaverte, s már az üldözésbe fogott. Reggel 8 órára már az egész hadosztály megérkezett a városba. Minthogy a 101 -esek voltak az előőrs, nekünk is előre kellett vonulni az ellenség üldözésére. Az út mellett, melyen haladtunk, halottak és vér! Századunk, a 15. század, a város előtt levő kiserdőt szállta meg. Előttünk 4 falu feküdt, melyekben az ellenség foglalt állást. Tőlünk észak felé a 33-as és 46-os ezredek sürü raj vonalakban támadásba kezdtek, de a falukból irányított erős puskatüz félúton visszaszorította őket. Ekkor tüzérségünk az egész vonalon harcba lépett. Dörögtek az ágyuk. Öröm volt hallani bömbölésüket, és látni az ellenséges állások felett robbanó rózsaszínű füstfelhőket. Az eredmény 29
