Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
A komarnói ütközet
Osztrák-magyar Skoda 30,5 MII mozsárágyú gránátja nem is maradt el. Az ellenség tüzérsége be lett lőve és el lett hallgattatva. Majd a hegygerincen, egészen jól láttam, egy ellenséges kozák brigád igyekezett ellenünk felvonulni. Küldtek rájuk a temesvári tüzéreink egy-két lövést, s a kozákok összegomolyodva, ész nélkül menekültek el északkeleti irányban. Csak a porfelleg mutatta, hogy milyen gyorsan tudnak futni! Nosza! Vérszemet kapott az egész hadosztály és támadásba lendült. Kifejlett rajvonalban mentünk mi is előre, otthagyva a jó fedezéket, a kiserdőt! Jó tüzéreink meg lőtték a visszavonuló gyalogságot és tüzérséget, míg a megfutamodott kozákok már a harmadik falu porát verték fel. Azonban alig haladtunk vagy 800 lépést előre, mikor váratlanul egy orosz üteg 6 srapnelt küldött a zászlóaljamnak, mely előttünk 400 lépésnyire robbant. Én a rajvonalamnak azonnal Feküdj!-et vezényeltem, de erre nem volt már szükség, mert egy szempillantás alatt feküdt már az egész zászlóalj. Magam is lehasaltam a térdig érő krumpli között. 30
