Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Otthon
Azoknál a lányos házaknál, amelyek a román tiszteket befogadták, ugyancsak víg élet folyt. Ádám főmémökéknél, kiknek házában irodámat és lakásomat béreltem, három eladó sorban levő csinos leány volt: Erzsébet, Piros és Klára. Adámné messze híres szép asszony volt, és okos és ügyes anya, aki tudta, hogy leányai érdekében van, ha nyílt, vendégszerető házat tart. Nem óhajtott azonban jó magyar érzésén csorbát ejteni, mellőzte a városban állomásozó román tiszteket. Nem kívánt románokkal barátkozni, de abban már semmi kivetni valót nem talált, hogy elfogadja a román hadsereg kötelékébe tartozó szász nemzetiségű tisztek látogatását. Kellemes úri emberek voltak a szász tisztek, akik Nagyszeben városának megszállása idején léptek be a román hadseregbe. Én az Ádám családnak meghitt barátja voltam, és a lányoknak társaságban a szórakoztatója, aki komoly udvarlónak már nem számított, hanem inkább házasodni nem szándékozó agglegénynek. Jól ismerték a természetemet és tudták, hogy szeretem a női társaságot, tudok vidám lenni, és értem a hangulat emelését. Egyszer egy vacsoráról tartottam haza a késő esti órákban. Útközben betértem a Fiúméba, ahol Ádámékat barátnőikkel és udvarlóikkal egy hosszú asztal mellett találtam igen magas hangulatban. Mikor beléptem, kitörő örömmel fogadtak, és hangos szóval meghívtak a lányok asztalukhoz. Én Ádámné és Piroska leánya közé ültem. Látván ide nem illő színjózanságomat, háromszor ürítettem ki borral színültig töltött poharamat, így azután tíz percen belül hangulat dolgában nem volt köztünk különbség. A cigány már az asztal mellett húzta a nótát. Piros intonált és a zenekar kísérete mellett dalolta: „Piros bort ittam az este ragyogó csillagom, galambom. Most is részeg vagyok tőle, ragyogó csillagom, galambom, A lábamon alig-alig állok! Mégis szeretnek a lányok ragyogó csillagom, galambom. ”- azután így folytatta, „A lábamon aliGalli Károly mégis szeretnek a lányok ragyogó csillagom, galambom. ” 192
