Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Arad, vagy Szeged?
Arad, vagy Szeged? Vonatunk este hagyta el Brassó, szép vasútállomását. A júliusi melegben a nyitott ablaknál állva kitekintettem az esti homályba, melyből egy-egy lámpafény sugárzott szemembe, és gyorsan eltűnt amint a vonat távolodott tőle. Eszembe villantotta az eltünedező fény, hogy én is így távolodtam el szülőföldemtől, családomtól, és ki tudja, mikor tudok körükbe visszatérni. Majd Édi kedves, kipirult arca jelent meg képzeletemben, mintha hívogatott volna, és én utána vágyakoztam. Miért is kellett ismeretségünk elején oly hirtelen elválnunk?! A történelmi események - mint vihar a levelet - ide-oda dobnak. Már 5 éve hánykódom a világban! Sorsomat nem magam intézem. Mikor lesz már ennek vége! Majd bajtársaimra, öcsémre gondolok. Vajon miként alakult sorsuk Craiovában? Azok is mikor szabadulnak ki onnan? Nyugtalanságom az ő sorsukon - mint később Tibor öcsémtől megtudtam - teljesen alaptalan volt. Már a Craiovába megérkezésük alkalmával kellemes meglepetésben volt részük. Az állomáson egy román főhadnagy várta a hadifogoly transzportot két teherautóval, és felszólította bajtársaimat, hogy poggyászaikat tegyék fel a kocsikra, mely beviszi azokat a laktanyába. Azután négyes sorokban vezette a foglyokat a laktanyába, ahol a román ezredes táborparancsnok tisztjeivel és altisztjeivel együtt fogadta őket. Üdvözölte őket és biztosította, hogy tisztességes bánásmódban lesz részük. Az udvarias fogadtatás csak előjele volt a jobb bánásmódnak. Akkor voltak csak igazán meglepve, amikor a hadifogoly tiszti bajtársaim a rangjuknak megfelelő fél fizetést megkapták, és rendes katonaágyak szolgáltak éjjeli pihenőül. Étkezésüket a táboron kívüli kifőzdékből hozathatták a kiválasztott bevásárlók, akik tiszt kíséretében naponta kimehettek a városba. Azt vásárolhattak, amit akartak. így aztán kialakult az életrendjük úgy, hogy az ebédet kívülről hozatták. Bent a laktanyában kantint rendeztek be a bevásárolt élelmiszerek elárusításához, ebből volt a reggeli és vacsora. Vettek hangszereket, hegedűt, cimbalmot, nagybőgőt és cigányzenekart alakítottak, és esténként hangversenyeket rendeztek a bajtársak szórakoztatására. Majd kabarékat rendeztek egy nagy étteremben felállított színpadon. Színdarabokat is előadtak. Természetesen a női szerepeket is a bajtársak játszották, de a női kosztümöket és a hozzávalókat a román tisztek adták a rendelkezésükre. 177
