Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Brassó városában
- Hogyne tudnék. Tessék a szállóban szobát bérelni. Igen olcsó árak vannak.- Maga magyar ember? - kérdeztem.- Hát mi volnék? Azt akartam megvallani neki, hogy nekem nincs igazolványom, és így anélkül egy megbízható embernél szeretnék lakást kapni, de a beszédbe bele sem kezdhettem, mert valaki a nevemen szólított: Galli Károly! Megdöbbentem, mert - mint az üldözött ember szokta - a felismeréstől tartottam, de szerencsére nem ellenségem, hanem Réthy Béla barátom és sorstársam közeledett lelkendezve felém:- Hát te is lemaradtál? - kérdezte. Elbocsátottam a pincért, hogy egyedül maradjak Bélával, és csak azután meséltem el neki szökésem történetét, és kifejeztem örömömet, mely elfogott azon, hogy most már együtt tervezhetjük meg továbbjutásunk módozatait.- Éppen lakás iránt érdeklődtem a pincéméi. Károlykám, nem kell lakást keresned. Nekem már van külön bejáratú kétágyas szobám. Wolf Miéi szerezte. Van hely, jer csak hozzám. Megiszom a feketémet, és mindjárt bemutatlak a házinéninek, aki a Mici nagymamája, egy szász kisgazda özvegye. Pompás, elfogadom ajánlatodat. Szerencsés napom van - mondtam - minden jól megy, rendelésre sem mehetne jobban. Már csak az útlevelet kell megszereznünk. Béla elégedetten mosolygott:-Az is lesz. Menjünk dr. Bársony ügyvédhez. Tudod, hogy ki az, a Nőegylet elnöknőjének a férje. Hamis útlevelek beszerzésével foglalkozik. Dr. Bársony ügyvédet azért választottuk, mert a fogolytáborban látogató felesége többször is hangoztatta: „Urak, ha ügyes-bajos dologban segítségre szorulnak, forduljanak bizalommal a férjemhez, aki ügyüket szívesen el fogja intézni.” Hát nekünk álnévre kiállított útlevélre volt szükségünk. Kértük ez ügyben szíves közreműködését azzal, hogy a felesége utasított hozzá. Azért hivatkoztunk Őnagyságára, hogy kérésünket hazafias érzésből, díjazás nélkül teljesítse. Azonban elgondolásunk tévesnek bizonyult, mert bizony fejenként 600-600 koronát számított fel, melynek felét előre kellett kifizetni. Óvatosságból én Gálos Jenő, Béla pedig Révi Béla álnevet diktált be, miután a hadifogolylistában szereplő valódi nevünket eltitkolni szükségszerűnek látszott. A nehéz pénz lefizetése miatt kissé elkedvetlenedve egy jobb étterembe indultunk ebédelni. Ez is előrelátás, óvatosság volt részünkről, mert úgy gondoltuk, ilyen helyen nem tart a rendőrség idegeneket ellenőrző razziákat. 168